Randolph Chabot Detroit városában látta meg a napvilágot, s már tizenhét éves korára - ahogy ő azt nevezte - űrszimfóniák sokaságát írta meg. Habár igazán egyiket se szerette, mégis ezek az addigi életének egyik legcsodálatosabb dolgai voltak, amit valaha látott, s hallott. S ez az élmény nem is hagyta el őt; továbblépett és álmai zenéit kezdte el komponálni: különös lények, földönkívüliek, hősök énekét.
Mindez öt évvel ezelőtt kezdődött. Azóta a "csináld-magad-az-utcán" minden hangszerrel felvette a harcot, és három űrkazettára való megabájttal áldotta meg az intergalaktikus mezőket (mert imádott alkotni; imádta az emberek nagyszerűségét és nem tudta megállni, hogy valamit ne írjon róluk), szülei űrkabinjában kialakítva saját alteregóját, Deastro-t. Hősünk ekkor döntött úgy, hogy bandát toboroz maga mellé. S megszületett a Holdtőr.
És hogy az albumról is írjak néhány szót: atmoszférikus, shoegaze-ingelős, szintis, new wave-es, dream pop-os.
Ha szereted az M83-at, Dan Deacon-t, az Animal Collective-et, esetleg a Depeche Mode-ot, akkor mást nem tudok mondani, minthogy szúrd le magad a Holdtőrrel.
Deastro - Parallelogram (via Ghostly International)
Ami biztos: uralni fogja a kozmoszt... És 2009 legjobb számcíme is elkelt: 'Daniel Johnston Was Stabbed in the Heart with the Moondagger by the King of Darkness and His Ghost Is Writing this Song as a Warning to All of Us'.
Már alakul az új projekt! Alig várom!
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése