Az egri szobazene nagykövetének is tekinthető Destroy The Plastic Chairs! immáron ötödik lemezét tette közzé a tegnapi nap folyamán. A sokat sejtetően Uborkaszezonra keresztelt hanganyag a DTPC! első magyar címet viselő megjelenése.
A mindössze 7 perces album egyfajta konceptlemeznek is tekinthető, hiszen a dalcímek összeolvasásakor (Manufaktúra, Éhbér, Üzemi baleset) egy vérbeli proletár tragikus élettörténete rajzolódik ki. A zenekar tagjai szerint ennek az albumnak az a koncepciója, hogy igazából nem volt előre meghatározott elgondolás a számok felvétele előtt és közben egyet kivéve: élvezzék ki maximálisan a ritkán adódó, közös próba lehetőségeit.
A lemez erősen improvizatív, persze a szó legkevésbé sem jazzes értelmében. Az egy perc körüli, főként szintetizor-szőnyeg alá söpört dalokra így könnyedén ráaggatható a neo-avantgárd vagy a dadaista jelző is.
Az experimentálást láthatóan kedvelő zenekar még magához képest is egy igen zajosan zakatoló, csörömpölő, kattogó, rendkívül ösztönös hanganyaggal rukkolt elő, mely egy olyan világba kalauzol el bennünket, ahol fizikailag is tapintható a feszültség, a kemény munkával, anyagi problémákkal zsúfolt napok frusztrációja és agysejtromboló idegessége egyaránt ott izzik a septiben összehegesztett "dalok" olvasztótégelyében.
Az Uborkaszezon című lemez az összes DTPC!-felvételhez hasonlóan most is ingyenesen letölthető innen vagy a csapat bandcamp oldaláról.
A zenekarral kapcsolatos egyéb információt itt találhattok: https://www.facebook.com/dtpcband
Nem szeretnénk és nem is kenyerünk arról károgni, hogy Egerben alig történik bármi, ami igazán jótékony hatással lehetne a város popkulturális életére – az egyre ritkábban jelentkező klubestjeinket leszámítva persze. Ehelyett sokkal szívesebben örvendünk inkább az üdítő kivételeknek. Jórészükért újabban egy egri koncertszervező brigád, a már-már irigylésre méltóan tevékeny Emptiness Booking tagjainak lehetünk hálásak. Most végre úgy alakult, hogy az ízlésünk találkozott, és közös együttműködés eredményeképp láthatjuk vendégül a Moffarammes nevű svéd indierock-duót.
A két közeli barát, Samuel Järpvik és Mikael Björklund punkban gyökerező, hektikus zenét játszik. A már közel egy évtizede létező csapat debütálása tavaly szeptemberben jelent meg The Eye of Horus címmel, legutóbbi lemezük, a Cairo pedig idén márciusban. Utóbbit az alábbiakban meg is hallgathatjátok:
A koncert után a Popméter két tagja, BokTM és NorB veszi át az irányítást a lemezjátszók mögül.
Az ingyenes rendezvénynek a város vitathatatlanul legjobb kocsmája, a Jaffa CoolTour Club ad majd otthont.
A húsvéti locsolkodás és poharazás levezetése gyanánt április 10-én, kedden az Akváriumban szemezgetünk majd a legjobb pop- és rockcsemegék közül. A néhány hónapja megszűnt Egal (vagy ha úgy tetszik, Más) klub vezetése a The Passenger név alatt futó rendezvénysorozatával a budapestiek számára heti rendszerességgel idézi fel az egykori legendás egri szórakozóbarlang hangulatát. A szervezők ehhez többnyire a hazai alternatív zenei színtér nagyjait hívják segítségül, akik kedd esténként kedvenc dalaikból válogatva lemezlovasként is bemutatkoznak az Akváriumban. Úgy alakult, hogy a múltidézésből a klub állandó fellépőiként ismertté vált Popméter is kiveszi a részét. El Balage és maUgly egészen biztosan megfordulnak majd a lemezjátszók mögött, és ha minden jól megy, talán még a meghurcolt Colbas is kiveszi a részét a jóból. Előttünk a Kéknyúl Hammond Band játszik majd, akiket 500 forint ellenében bárki megtekinthet; mi pedig 22:30-tól vesszük át a terepet – méghozzá ingyen! Gyertek el, és utazzunk együtt!
Mint bizonyára már néhányan észrevettétek, nemcsak a Popméter hallgat magáról, hanem a Lángoló Gitárok nyomtatott változata is jó ideje késlekedik. A print kiadás legújabb, csaknem teljesen elkészült száma meghatározatlan ideig – vagy talán mindörökre – várat magára, ezért most az LG a blogján teszi közzé a magazinba szánt írásait. Ez itt például ma-Ugly kiskritikája a legutóbbi, de már nem éppen új Cloud Nothings-lemezről.
Bármilyen nehezen is indult, február első hétvégéjére végre könyörtelenül beköszöntött a fagyos tél és a vele járó zimankós időjárás. Tudjuk jól, hogy ez sokatokat igencsak megviseli, ezért ennek fényében készítettük el a tavaly áprilisban megkezdett évszakprojektünk záródarabját, vagyis a Popméter gondos munkával összeállított téli válogatását. A gyöngélkedőknek és az egészségtől kicsattanóknak egyaránt melegen ajánljuk a paplan alá és a szezonális problémák mellé egy csésze forró tea társaságában. Alacsony fűtési költségeket és jó egészséget kívánunk mindenkinek!
Foxes in Fiction – Snow Angels Tényleg nem szeretném fölöslegesen tépni a szám. A címében igazából minden benne van. Idióta fasz vagy, ha nem hallgatod meg! (maUgly)
Low - Words Srácok-lányok, geci hidegek vannak mostanság. Úgyhogy zárkózzatok csak be jól, tekerjétek fel a fűtést maxra, indítsátok el ezt a számot, és szakadjon meg a szívetek! A téli depitől nem fognak megmenteni ezek a dallamok sem. Élvezzétek hát! (el balage)
The KLF - No More Tears Ezt a dalt főleg decemberi hajnalokon hallgattam. Mondhatnám, hogy káprázatos volt megpillantani a napfényt egy korai téli órában, az ébren töltött éjszaka után, de a koszos időjárás ezt nem tette lehetővé. A KLF azonban így is tökéletesen megragadta ezt a pillanatot, élvezzétek ti is - a háromperces popdalok rajongói meg léptessenek nyugodtan. (colbas)
Broadcast - Minus One Ez aztán a hamisítatlanul fagyos zene! Éteri hangzásvilágát leginkább egy süvítő hóvihar közepén álló tanyán élvezhetjük, de sípályagondnokok is előszeretettel hallgathatják. (colbas)
Telefon Tel Aviv - Immolate Yourself Ugye, hogy bárkivel előfordulhat, hogy a hóvihar elől menekülve egy olyan menedékbe sikerül tévednie, ahol csak jegesmedvék vannak? Ez egyértelmű. Ráadásul könnyen meg is fázhatunk, és ha ez nem lenne elég, még el is eshetünk (jaj). Szóval a tél egy igazán veszélyes évszak. Ezért alszik csomó király állat téli álmot. (norB)
Möbel - Winter Jó, tudom, attól még nem lesz egy dal téli, hogy ez a címe, de valamiért nagyon a fülembe/lejátszómba ragadt ez a szám az elmúlt hónapokban. (boktm)
Caribou - Bowls Az ünnepek mögöttünk, de a csilingelés mindig jól esik. Mintha sok-sok jégcsappal vernék azokat az ütemeket. (boktm)
The Field - Over The Ice Egyik kedvenc party himnuszom, amit még egyetlen partyban sem hallottam. Kár! Pedig ebben aztán csurig van a 90-es évek elejének Rave-hangulata, -hangzásvilága, amit személy szerint marhára imádok, és nosztalgiával gondolok vissza arra az időszakra. Helyét a válogatásban részben a szám címe teszi indokolttá, de főleg a háttérben megbújó melankólia. Valószínűleg energikussága miatt, hallgatásakor általában egy nagy hóvihart vizionálok, amitől alig lát az ember, épp csak tompa fényeket. (De most komolyan!) Amúgy a fanvideó is passzos. (el balage)
The Dodos - Winter A tél az egyetlen olyan évszak, ami kétszer is beköszönt egy naptári éven belül. A decemberi fagyoskodást megelőzi a január-februárban tartó időszak. Ezt a dalt tavaly februárban hallgattam rongyosra, a fagyos éjjeleken hazafelé bandukolva sokszor volt szívmelengető társam ez a szerzemény. (gasztro)
Sufjan Stevens - Futile Devices A fogvacogtató hidegről egy meleg, fűtött helyre betérni, bebújni a takaró alá, netán még egy csésze teát vagy forraltbort meginni igencsak megnyugtató, "cosy" érzés. Körülbelül olyan békét adó dolog, mint újra egy olyan helyen aludni, ahol korábban már szívesen láttak egy-egy éjszakára. Kellemesen ismerős hangulat fogja el az embert. Erről a dalról valahogy mindig ez jut az eszembe. (gasztro)
Richard & Linda Thompson - A Heart Needs A Home Szinte lehetetlen igazán jó popzenei válogatást elkészíteni úgy, hogy ne kerülne bele legalább egy dalszerző házaspár szerzeménye (pl. ebben a listában még ott a Low, vagy a múltkoriban Serge Gainsbourg és Jane Birkin párosa). Szóval megnyugodhattok, ismét egy kúl válogatással van dolgotok. Abba most nem mennék bele, hogy Richard és asszonya, Linda miért ontották magukból annak idején zsínórban a szomorú dalokat, azért tételezzük fel, hogy a házastársi viszony csupa öröm és boldogság. Csalogassuk kedvesünket az ágyba, ígérjünk neki fűt-fát (persze ilyenkor főleg fát, ugyebár), majd érintsük össze szívünket ezzel a dallal. Jót fog tenni. (el balage)
I Was A King – Snow Song A Red Hot Chili Peppers nagysikerű opusza, a Snow (Hey Oh) azért eléggé magas labda lehetett volna ehhez a válogatáshoz, de csicska azért nem vagyok, úgyhogy NO PROBLEMO! (maUgly)
Deerhunter - Little Kids Tavaly januárban teljesen elvarázsolódtam Debrecenben, amikor a buszra várva hatalmas pelyhekben kezdett el hullni a hó erre a dalra. Az andalítóan kergetőző hókristályok teljes összhangban voltak a hangokkal, még a ködben átszűrődő piros lámpák fényei is a szám ritmusára villództak. Ámulattal álltam, mint kisgyermek a karácsonyfa előtt. Ez a 4 perc 22 másodperc tökéletes volt. (gasztro)
Crystal Stilts - Frost Inside The Asylum Tudom ám, hogy milyen a tél! És a hó! Utóbbi kétségtelenül csodálatos pelyhekben hull a kristálytiszta patakok áztatta, farkasok és szánhúzó kutyák által bejárt tűlevelű erdő egyetlen, mosómedvesapkás, eget kémlelő, vagy ha úgy tetszik "gézelő" lakójára. (norB)
Ravens & Chimes – January Tudom én, hogy egyébként sincs valami meleg, de ettől a daltól még inkább kiráz majd a hideg. Pedig hát olyan szép, és annyira elbűvölően mutat rá arra a tényre, hogy a szerelemnek nemcsak a tavasz áll piszok jól, hanem a tél is. (maUgly)
The Chills - Pink Frost Majdnem pontosan két éve Komáromba utaztam, hogy találkozzak egy lánnyal. Akkor is ilyen teles idő volt. De az is lehet, hogy ősz, esetleg tavasz, mert egy klasszikus V-alakban vonuló lúdcsoportot is fotóztam. Végül is a lényeg az, hogy egy fasza kis krimóban ültünk, fapadokkal, Morissette és Beatles poszterekkel a falon. Meg teáztunk. Szóval biztos hideg volt. Aztán végül hazautaztam. (norB)
The Mamas & The Papas - California Dreamin' Itt meg egy klasszikus, egyenesen a popzene hőskorából. A kaliforniai tél azért nem lehet olyan szörnyű, a levelek például ahelyett, hogy lehullnának, simán csak megbarnulnak - ettől függetlenül egy szomorú téli séta alá kiváló aláfestés ez a dal. (colbas)
Hó Márton és a Jégkorszak - Négy évszak: tél, tél, tél, tél Na jó, létezik nála relevánsabb előadó ebben a tematikában? Nem hinném. Nagy nyári sláger lesz, én mondom. (boktm)
Még ki sem heveritek majd a karácsonyi szaloncukor- és bejglitúladagolást, amikor a Popméter egy újabb zenés est keretein belül lát benneteket vendégül az ország egyik legjobb romkocsmájában, azaz a Jaffa klubban. A Popméter december 30-ai óévbúcsúztatója – a fellépők névsorát tekintve – több szempontból is valódi csemegének ígérkezik.
Kezdjük mindjárt az idei év legünnepeltebb előadójával, Hó Mártonnal és a Jégkorszakkal! Az énekes-dalszerző és csapata nem véletlenül nyerte el Dalok a fürdőszobából című lemezével az egyébként szőrösszívű hazai popszakértők ujjongó lelkesedését. Az albumhoz az Erik Sumo Bandből, az Amorf-projektekből, valamint Péterfy Bori mellől egyaránt ismerős Tövisházi Ambrus producerként adta a nevét, hogy aztán Hó Márton iránymutatásával végre megvalósulhasson a honi alter-színtér szükségszerű felfrissítése, mi több, vérpezsdítő paradigmaváltása. Hó Márton egyébként nem először jár Egerben: legutóbb még Szőke Barna gitárossal adta legelső vidéki koncertjét a Bíboros udvarán, a mostani fellépés során pedig az immár négytagú Jégkorszakkal együtt ünnepli majd a zenekari felállás első évfordulóját.
Hó Márton és a Jégkorszak – Szandra
A Sad Kolibries twee attitűddel előadott tengerentúli indie popja valóságos hiánytermék a magyar könnyűzenei színtéren. A csapat a magyarországi hálószoba-boom egyik legelső előfutárából mára remek koncertzenekarrá érett. Debütáló fellépésüket mindjárt az Air France nevű svéd duó előtt adták a Rohamban, azóta pedig olyan előadókkal játszottak egy színpadon, mint az Amber Smith és a Kollaps, melyek közül – szervezői tevékenységünk révén – már mindkettővel találkozhatott az egri közönség. A Sad Kolibries ráadásul épp remek időszakát éli: koncertről koncertre dinamikus fejlődésen megy keresztül. A mikrofont ugyan még néha megfejelik, és olykor a füstgéptől is meghátrálnak, a színpadon dús és nyúlánk gitárfolyamaikkal egyre nagyobb csodákat visznek véghez. Valójában épp erről kellene szólnia a twee popnak, és szerencsére a Sad Kolibries fellépésein nincs is szó másról.
A Random Characters név mögött megbújó Frendl György az idei magyar szobazene-forradalom egyik nagy felfedezettje. A debreceni dalszerző, akit sajátos hangja miatt többen is a magyar J Mascisnak tartanak, bár csak az idén indította el ezt a projektjét, a debreceni zenei életben már jó ideje ismerik őt mint kiváló gitárost. Korábban a Sziget fesztiválon is fellépő Utazónapló zenekart erősítette, majd különböző gospeles templomi bandák után idén júniusban jelentette meg első önálló anyagát, melyet egy hónappal később követett a folytatás. RC Gyuri dalain érződik, hogy tanult, képzett zenész kezek munkája, de szerencsére a technikai tudás sosem csap át öncélú „jazzkonzis” bravúrkodásba. Sőt, az olykor szelíd melankóliába, máskor játékos experimentálásba csomagolt, kiváló popérzékenységről tanúskodó számok egy olyan énekes-dalszerzőt mutatnak, aki fülbemászó, könnyedén dúdolható refrének és sötétebb tónusú, fúziósabb dallamok megírására egyaránt képes. A számok hangszerelése egy igen változatos és izgalmas világgá áll össze: az egyszerű popdaloktól kezdve találkozhatunk jazzes, bluesos megoldásokkal, kézszárítógép-suhogással, kristálypohár-csilingeléssel, madárfüttyös balladával, sőt újabban még andalítóan ringató chillwave-vel is! Az élőben kétfősre kiegészülő Random Characters bemutatkozó koncertje az év egyik legkellemesebb meglepetése lehet nemcsak az egri közönség, hanem valamennyi popbarát számára is.
A koncertek után Popméter-buli, vagyis zenés-táncos őrület az este fellépőinek társaságában.
POPMÉTER ÓÉVBÚCSÚZTATÓ: HÓ MÁRTON ÉS A JÉGKORSZAK, SAD KOLIBRIES, RANDOM CHARACTERS
Időpont: 2011. december 30. (péntek) 20:00 Helyszín: Jaffa CoolTour Club (Eger, Vörösmarty út 25-27.) Belépés: INGYENES!
A Popméter jól bírja az idei iramot, ezért még az év utolsó hónapjára is tartogat meglepetéseket. De még milyeneket! December 10-én, azaz szombaton este a harmadik lemezét turnéztató Hangmás, valaminta Dorozsmai Gergő (The Moog) által vezetett Hammer of Gods ad majd frenetikusnak ígérkező koncertet a Jaffában.
A rendkívül energikus és letaglózó fellépéseiről elhíresült Hangmás a legfrissebb, Ragadozócímű albumával készül leigázni a várost. A csapat élén álló Minda Endrét nem véletlenül tartja számon a szakma Magyarország egyik legjobb, extázisra leginkább hajlamos frontembereként. Modern meséi a sötét éjszakákról nyers szintetizátorhangzással, feszes dobokkal és poszt-punk ihlette gitártémákkal karöltve elevenednek meg a színpadon.
Hangmás – Darabokban
Az este előzenekaraként fellépő Hammer of Gods a hazai indie-színtér legjobbjait tudja a sorai közt – élén mindjárt Moog Gergővel, a dobok mögött Sleeping Machine Petivel, "a witch house magyarországi apostolával", a basszusgitáron pedig az örökkön kúl RocknRolival. Zenéjük hol kíméletesebb, hol könyörtelenebb gitárfüggönyökbe burkolva tiszteleg az indie rock mára már kanonizált legendái előtt, mint például a Flaming Lips, a Sonic Youth és a Dinosaur Jr.
A koncerteket követően a Popméter a Lamantin koncertszervező és rádiós alakulattal együtt pörgeti majd a lemezeket.
HAMMER OF GODS és HANGMÁS lemezbemutató koncert
Időpont: 2011. december 10. (szombat) 20:00 Helyszín: Jaffa CoolTour Club (Eger, Vörösmarty út 25-27.) Belépő: a koncertekre mindössze 500 forint, a fellépések utáni buli pedig INGYENES!
Fontos! A koncertek az emeleten zajlanak, tehát a klub alsó szintje belépő nélkül is látogatható lesz.
Idén már a harmadik EP-jét adja ki a magyar hálószobaszcénához és az egri indie színtérhez megannyi szállal kapcsolódó Destroy The Plastic Chairs! A legfrissebb anyag címét a próbák és felvételek helyszínéül szolgáló kertvárosi környezet, Eger-Felnémet ihlette. A trió a dalokat egész pontosan a Maugliék garázsában kialakított galériában rögzítette. A borítót a szintifenomén Mesti kedvese, a rémisztő vezetéknevű Gschwendtner Zsófia készítette. Az alábbiakban a négy új szerzeményről és a lemezkészítéssel kapcsolatos élményeikről maguk a DTPC! tagjai mesélnek.
"Rengeteg klassz emlék fűződik a Road to Sheperd's Valley-hez. Maga a zenélés, a galéria Mauglyék garázsában, ahol a dalokat felvettük, a nyár, de leginkább a banda tagjait összekötő barátság az, amiért érdemes volt csinálni."
(Mesti)
"Remek időtöltés volt a Sheperd's Valley rögzítése. Különösen, hogy a saját otthonomban élvezhettem a barátaim társaságát. Anyukám türelme, egy piros bevásárlókosárnyi 'hangszer', pihentető cigizések a teraszon és a legtöbbször frissen nyírt fűben, paradicsomtócsa a rövidnadrágom hátulján, sörfoltok a szőnyegen és a kanapén, rendszerváltás előtti Ibusz-plakátok Csehszlovákiáról és Szovjetunióról, a kanapé színes barázdái – nagyjából ezek hagytak mély nyomot bennem." (Maugli)
"Maugliék garázsa a Pásztorvölgyben tökéletes próbahely lett. A 11-es buszon szállított sörök, a finom vacsorák és az önfeledt ökörködések otthonává vált. A próbák után/közben sokszor kosaraztunk fonalgombolyagokkal,többször is megcsodálhattuk Hapek Tony Hawk-os játékokból ellesett gördeszkatudását és az egyfajta padlásként szolgáló galériájában mindig lehetett valami király kincset találni. [...] Igazi áldás, hogy két ilyen kivételes emberrel vagyok egy zenekarban." (Gasztro)
1. Heartbreaking News:
"Ez az első olyan dalunk, amibe bevetettük a melodikát is és egyből éreztük, hogy 'megemeli' a számot. Amikor az első perc környékén beindult a dallam, akkor már mindhárman tudtuk, hogy ez egy sikeres próba lesz." (Gasztro)
"Erről például az jut az eszembe, ahogy az Érsekkert szélén állva Gasztro a telefonján felvett jegyzetét mutatja nekem, meg az is, amit aztán a zenélés közben éreztünk. Izzadtunk ám rendesen!" (Mesti)
"Azon a próbán, amikor a Heartbreaking News-t rögzítettük, teljesen kisebesedett a tenyerem, helyenként már foszlott róla a bőr, meg minden. A végén már csak portörlőronggyal voltam képes megfogni a hangszerem. Több órán keresztül ugyanezt a dal gyűrtük. Egyébként baromi idegesítően indul, de tényleg." (Maugli)
2. Flows:
"Ezt a dalt a frenetikus Bikavér ünnepes bulit követő reggel vettem fel, miután Söcsöt feltettem a buszra. A bakelitet idéző sercegést a digitális fényképezőgépem rossz mikrofonja okozza." (Gasztro)
"Szerintem a Gasztro számról-számra egyre jobb énekes-dalszerzővé válik. Ékes példája ennek a Flows, amelyben például maximálisan kibontakozik mint MŰVÉSZ, értitek. Mondjuk azt a filmet a makulátlan elméről meg a ragyogásról rohadtul utálom." (Maugli)
3. Cross of Blue Eyes: "Ebben csak ketten játszunk Mauglival, mert Mesti épp Londonban téblábolt. Nem volt semmi szövegem a gitárdallamra, meg is kérdeztem Hapekot, hogy nem írna-e valamit, mi jár a fejében most? Azt mondta, hogy HALÁL! Aztán leült és 3 perc alatt megírta ezt a gyönyörű szöveget." (Gasztro)
"Nem tudom, mi van velem, de én tényleg nagyon sokat gondolok az elmúlásra. Nemcsak a halálra, hanem úgy általában mindennek a végére. Emlékszem, a próba után Gasztro lelkendezve mesélte az anyukámnak a konyhánkban, hogy a kisfia milyen szépséges dalszöveget írt. Angolul. Első csalódás. A Halálról. Második csalódás. Hát, nem lennék az anyukám... Ja, és baszki, ez megjelent a Recorder-kazin is, szóval eléggé büntet!" (Maugli)
4. Magnetic Girl: "Amikor ez a szám született, rengeteg Magnetic Fields-et hallgattam és sokszor azt kívántam, hogy bárcsak olyan csodálatos dalokat tudnék írni, mint Stephin Merritt. Ez a szöveg kiindulópontja. Mesti védjegyszerű szintijátéka és Maugli hurkapálcikás kacatpop dobolása mindig emlékeztet arra, hogy a 'Destroy The Plastic Chairs!' legénységéhez tartozni legalább olyan örömteli dolog, mintha a Magnetic Fields tagja lennék!" (Gasztro)
"Emlékszem, első hallásra nem rajongtam a dal vázlatáért, ezzel szemben a felvétel során folyton ujjongtam, hogy vegyük fel még egyszer, hisz' annyira király ezt játszani!" (Mesti)
A "Road to Shepherd's Valley" az összes DTPC!-felvételhez hasonlóan természetesen most is ingyen letölthető innen vagy a csapat Bandcamp-oldaláról.
Mint már mindenki tudja, egy időszak most lezárul Eger kulturális életében, ugyanis 2012. január elsejétől az Egal Cult Club egészen más keretek között működik majd tovább.
A szeptember óta tartó Egal Finálé számunkra legfontosabb állomása jövő szombaton érkezik el, amikor csapatunk is elbúcsúzik fő telephelyétől, a klub kistermétől. A 2007. októberi nyitány óta rengeteg bulit rendeztünk itt, jóformán havonta pörgettük a slágereket, és most egy csodálatos búcsúestet rendezünk - természetesen az összes Popméter-tag részvételével.
Voltak itt amúgy megdöbbentően király esték: székeken táncolás és csöveken lógás, szuper filmvetítések (a legklasszikusabb persze ez), hangos zene esetén a világítás felkapcsolása, folyamatos konfliktusok és hülye számkérések, szilánkok, tócsa, verejték és minden, ami a földalatti őrülettel együtt járt.
Most tehát nyomunk egy utolsó bulit odalent, a lehető legjobban bevált DJ-párosokkal, mint például: az örök klasszikus bokTM & el balage, az élelmiszer-disco két őrmestere, colbas & gasztro, valamint a piros nadrágok és puha kardigánok házasságából életre kelt norB & ma-ugly kettős.
És hogy milyen szellemben búcsúzunk a kisteremtől? Hát erre maga MC Cobramone adja meg a választ, az I Love Popméter című slágeréből kifelejtett négy sorral:
Tele a kisterem az indiere ráverem a popra áll a faszom az elektrót szájba baszom!
VISZLÁT, KISTEREM! Búcsúzik a Popméter 2011. november 12., szombat
helyszín: Egal klub, kisterem kezdés: 21 óra jegyár: pár száz forint facebook esemény
Itt az október és végre-végre, egyre közeledik a Popméter születésnapja (immár a negyedik), melynek pontos dátuma tulajdonképp nincs, de amit rendre a Halloweenhez (angolszász szokásokat nem kedvelők számára: halottak napjához) legközelebb eső hétvégi napon szoktunk ünnepelni féktelen bulizás keretében, haverek közt, barátnőkkel, fanokkal, és persze Tesco Disco Kecskével – ahogy tavaly is.
Magunk közt szoktunk viccelődni azon, hogy vajon melyik lesz a Popméter éve és persze mindig az aktuálisra esik a választásunk - jogosan, hisz' ez az egész buli, melybe négy évvel ezelőtt belecsöppentünk egyre jobb és jobb. De ami most következik, annál akkor sem találhattunk volna ki jobbat, ha a legmocskosabb fantáziálgatásba merülünk. Egy igazán vadnak ígérkező Popméter buli vár mindenkire olyan fellépővel, mellyel már régóta adósai vagyunk a város és a környék popperei számára. Idén úgy döntöttünk, nem halogatjuk tovább a tartozást és törlesztünk.
Elhívtuk hát koncertezni Magyarország egyetlen, homoszexuális popzenét játszó csapatát, olyan (Popméter-)bulihimnuszok megálmodóit, mint a "Lobognak a nagy csöcsök", a "Baszni, Baszni" vagy a "Pattanj popóra", jön tehát a Népi Papa és a Haverok.
Másik vendégünk a Halál Judit, mely Győrből indult, jelenleg Budapesten üzemel, és aktívan részt vett a magyar hálószoba-színtér berobbantásában. Zenéjükben fellelhető a nyolcvanas évek magyar punkzenekarainak lendülete, ám itt nem áll meg tudományuk, hiszen a ballada-szerű Balatonnal az idei év egyik legjobban eltalált magyar dalát is ők jegyzik.
Kedves barátaink, szeretettel várunk tehát Benneteket idén is az Év Egri Bulijára!
Különösen nagy szeretettel invitáljuk a Popméter drága Apukáját, Instabil-t és Anyukáját, Csillut, akiktől eddig a legtöbb odafigyelést, támogatást és bátorítást kaptuk. Csók a Családnak! - Balázs, Danó, Dávid, Gabó, Norbi és Tomi.
ps.: - A jelmez nem kötelező, de ajánlott. Ugyan nem farsang lesz, de Popsztárnak öltözők előnyben! - Torta idén is lesz, de lehet sütni még még, a sütiből sosem elég! (Legfeljebb majd visztek haza maradékot.)
4 éves a Popméter - NÉPI PAPA ÉS A HAVEROK / HALÁL JUDIT 2011. október 29., szombat 21 óra
Idei nagy sorozatunkban már sorra vettük a kedvenc tavaszi és nyári dalainkat, most pedig természetesen az ősziek következnek. A jóformán fél évig tartó nyár után simán belerázódtunk az októberi hangulatba, hogy mennyire is sikerült ez, döntsétek el ti, és hallgassátok meg a Popméter őszi válogatását!
Motorama - Wind In Her Hair A szelet kétségtelenül jobban utálom, mint az esőt. Persze, ha egy megfakult szilvafalevelet kell kisegítenem egy leányzó hajából, azt azért annyira nem bánom. (norB)
Jens Lekman - Maple Leaves (7" Version) Amúgy szerintem elég nehéz összeválogatni egy őszi mixet, szóval tökre segítenek a kulcsszavak, hogy "falevél", meg ilyesmi, tiszta szerencse, hogy Jens Lekman is jegyez egy ilyen számot, nem? (colbas)
Gorky's Zygotic Mynci - How I Long Igaz, hogy ez a hangulat akár nyár végén is elkaphat minket, ám mégis ősszel a legaktuálisabb: belecsöppenni a munkába, esetleg az iskolai mindennapokba, és rádöbbenni, mennyire csodálatos volt az elmúlt nyarunk, és vajon mennyi ideig hagyja még ott nyomát a szívünkben?! Ezt az érzést senki sem tudja jobban megragadni a Gorky's-nál, hiszen ők annyira okosak voltak, hogy még egy albumot is elkészítettek ennek szellemében. (colbas)
Jane Birkin & Serge Gainsbourg - Je T'Aime Moi Non Plus Még hogy az ősznek nincs meg a maga romantikája?! Gyerünk, elő a plédekkel, bújjatok alá és kezdjetek valamit egymással (vagy magatokkal)! Ha pedig a francia popzseni Serge Gainsbourg és kedvese, Jane Birkin erotikus, lihegős dallamait is közel engeditek, attól tutira végetek lesz. (el balage)
Blur - Good song 2003-ban még nem volt netem és mp3-lejátszóm sem, így sokakhoz hasonlóan az MTV-n és a VH1-on keresztül ismerkedtem a zenével. Talán ez volt a harmadik Blur klip, amit életemben láttam, a The Universal és természetesen a Song 2 után. Már elsőre a kedvencek közé került és persze egyből szerettem volna egy levélfújó gépet is, hogy én is kedvemre szórakozhassak. Ilyenkor ősszel a lehulló levelekről és termésekről mindig ez a videó jut eszembe. (gasztro)
Nick Drake – Day Is Done A dalcsokor ezen pontján valószínűleg mindenkinél eltörik majd a mécses. Sebaj, katonadolog! (maUgly)
Beat Happening - Indian Summer Az idei ősz egészen október második hetéig csodálatosan napfényes volt. Ez a rövidgatya-póló kombós indián nyár sokszor elfeledtette velem, hogy a legtöbb évben ilyentájt már az esőáztatta, búskomor lemezek útjára terelt az időjárás. (gasztro)
Cloud Nothings – Hey Cool Kid Az ilyen bágyadt gitárhangzásra reccsenek a legszívszorítóbban a színesre száradt falevelek a cipőtalpunk alatt. (ma-ugly)
John Maus - Hey Moon Ezt a számot minden évben elkészíti valaki, idén tökéletes lett, és bár még nincs itt a tél, de egy kis csilingelés mindig jólesik.(boktm)
The Radio Dept. - Pulling Our Weight Az elmúlt pár év őszi napjain számtalanszor bandukoltam erre a dalra. Persze a klipje is megér pár percet az életünkből a maga apró, esőcseppekkel áztató felhőcskéjével. (norB)
Hangmás - Reset Abszolút favorit ez a szám, mióta elkezdtem fázni reggelenként munkába menet. Szuper napindító, akár hétfőn is. (boktm)
My Bloody Valentine – Only Shallow Olyannyira hangosan ordít az őszi hangulat ebből a shoegaze klasszikusból, hogy a dal (de akár a teljes Loveless album) hallgatását nem is érdemes más szezonra időzíteni. Egyébként az egyik kedvenc videoklipem is ehhez a számhoz készült. (el balage)
Cocteau Twins - Amelia Nekem általában olyan az ősz vége, hogy hosszú éjszakákra a számítógép előtt kell ragadnom, ilyenkor olyan éjjel 2-3 között mindig előkerül valami fantasztikus album, amit az Isten is erre az idősávra teremtett - a Cocteau Twins pontosan ilyen. (colbas)
Moonbeams – Oh Anna Az idei első évszakköszöntő válogatásunkban azt mondtam, hogy ha tavasz, akkor csakis a twee pop jöhet szóba, most pedig azt mondom, hogy ősszel kizárólag a shoegaze. Ellenvetés? Ugyan, ne nevettessetek! (ma-ugly)
The Cure - Disintegration Az őszi válogatásból elmaradhatlan, az életemből meg egyenesen kihagyhatatlan Cure-szerzemény. (norB)
Harold Budd/Brian Eno – Late October Az alkalmi, kortárs ambient szerzőpáros melankolikus hangvételű The Plateaux Of Mirror c. műve talán a valaha legtöbbet hallgatott lemez nálam az ősz-téli szezonban, melyen szereplő Late October hallatán tényleg elhisszük: az egyedüllétnek és az elmúlásnak is megvan a maga szépsége. Az alábbi fanvideó a hangulatot még inkább kiteljesítő képi világot is nyújt. (el balage)
Barkóczi Noémi - Bogár Ja persze megint, mit tehetnék, engem megvett ez a lány! (boktm)
Luke Temple - In the Open A Here We Go Magic agya, Luke Temple nemrég jelentette meg harmadik szólólemezét, amiről ez a dal szeptember végén, az ősz egyik legtökéletesebb napjához, nyitott ablak mellett hibátlan aláfestésként szolgált. (gasztro)
A szülinapi hét kedd estéjén néhány jó barátunkkal közösen szórakoztatunk benneteket a Jaffában. További, folyamatosan bővülő részletekért keressétek fel az esemény Facebook-oldalát.
Ám előtte, szombat este Kovács Zsófia Inspiration című fotókiállításának nem szokványos megnyitóját vezényeljük le a már tavasszal vendégül látott "A Ló és a Lovász" DJ-duóval, az elektronikus zene miskolci tudoraival. A helyszín a jól bejáratott bulibarlangunk, a hamarosan végleg bezáró Egal klub kisterme lesz.
Bejegyzések
