2011. június 27., hétfő

07. 08. - Egri Bikavér Ünnep: morningdeer, Barkóczi Noémi, Gumipop, Past Perfect, Lamantin


Hosszú idő után ismét összedugtuk a fejünket az egri Part Egyesületes srácokkal, melynek eredménye egy szabadtéri Popméter nap az Egri Bikavér Ünnep alkalmából, július 8-án pénteken, a rendezvény Egri Csillag Színpadán (vagy ahogy az egriek ismerik: az Érsekkerti Zenepavilonnál). Ezen a napon fellép az elbűvölő morningdeer zenekar, lemezeket pörgetnek a mindig trendi Gumipop és Past Perfect küldöttei, szintén válogat a Lamantin krú két DJ-je, és persze Barkóczi Noémi koncert is lesz. A napot - ahogy hazai pályán azt szokás - Popméter DJ-szettel indítjuk, a program éjfélig tart, és az alábbi menetrend szerint zajlik:

16:00 - Popméter
17:00 - Barkóczi Noémi
18:00 - Lamantin
20:00 - morningdeer
21:00 - GUMIPOP / PAST PERFECT

Ezután az indie-kavalkád a Jaffa CooltourClub-ban folytatódik, és tart majd hajnalig. Gyertek oda is!

Az esemény oldala a Facebook-on.

morningdeer


Az Artofarto formáció révén, elsősorban hálószobapop berkekben ismertséget szerző Dányi Krisztina aktuális projektje a 2009-ben útjára indított morningdeer (így, szigorúan kis betűvel). Nemrégiben megjelent bemutatkozó lemeze pozitív visszhangra talált úgy a hazai szaksajtóban, mint a blogszférában. Sőt, az anyagot jó néhány külföldi zeneblog sem győzte méltatni. Bár a dalokat maga Krisztina szerzi, koncertek alkalmával az erős zenekari háttértámogatást Kárpáti Rita (basszusgitár és billentyűk), Balogh Levente (gitár), és Orosz Marci (üthető dolgok) nyújtják. Számaik kísérletezősek, minimalisták, egyszóval igazi avantgárd popzene az, amit ők csinálnak, némi jazz-es körítéssel. A dalszerző hölgy nem csekély kreativitásáról árulkodik Goldman című számuk videója is, mely bekerült az RTL klub dalversenyének szerkesztői videói közé. Krisztina ráadásul a színpadon is igen otthonosan mozog, számos alkalommal vendégeskedett már a Budapest Jazz Club-ban, a korábban már Egerben is koncertet adó Harcsa Veronika mellett.
Minderről élőben is meggyőződhetnek azok, akik este 8 órakor ellátogatnak az Egri Csillag Színpadhoz.

Bandcamp: morningdeer.bandcamp.com
Facebook: facebook.com/morningdeer



Gumipop


A Gumipop, mint önálló budapesti klubest, a Loaded Indie Party örököseként 2002-ben indult útjára Lévai János (aka DJ Gasman) vezényletével. Bulijaikon olyan zenékre fókuszálnak, amelyek egy normális világban slágerek lennének. Legyen alternatív vagy pop, szinti vagy gitár, LCD vagy Britney, ami új és menő a New York–London–Budapest tengelyen, azt itthon a Gumipop bulijain lehet hallani először, és sokszor utoljára. Nem beszélve a legváratlanabb pillanatban felhangzó 60's soul, 70's punk vagy 80's new wave klasszikusokról.
Azt, hogy ténykedésük mennyire bizonyult hiánypótlónak az évek során, a berkeikben felnőtt, hozzájuk sok szállal kötődő generáció is bizonyítja: Kunk, The Moog, Super Mario Brothers, Kitten Killers, Lamantin, Népi Papa és a Haverok, és még hosszan sorolhatnánk a végeláthatatlan listát. Az alapítóatya Gasman válogatásaival az MR2 Éjféli Mix műsorának heti rendszerességű szereplője, valamint toplistáival a Recorder zenei magazin állandó szerzője.
Jellemzően a hazai független zenei szcéna apraja-nagyját elhívták már DJ-zni, 2009 februárjában mi is pörgettük már velük együtt a lemezeket a Corvintetőn.
A Bikavér Ünnep alkalmából ezúttal Jehova (The Moog, Quart magazin) és testvére, Super Mario Andris érkezik hozzánk a Gumipop színeiben.

Facebook: facebook.com/gumipop
MySpace: myspace.com/gumipop



Past Perfect


A főként hatvanas-, hetvenes évek stílusaira koncentráló Past Perfect bulisorozatot a két Gumipop-alapító, Gasman és Nemere hívta életre, akikhez az elmúlt években Jehova és Tonyó, a Moog együttes két tagja is csatlakozott.
Az évek alatt számtalan helyen feltűntek a budapesti éjszakában, játszottak a Trafóban, a Corvintetőn, az Extrában, az A38 hajón, a Cha-Cha-Chában, sőt egyszer még a Portishead-tag, DJ Andy Smith előtt is a Mokka Cukkában. Egri műsoruk érdekessége, hogy ez lesz az első alkalom, amikor nem a fővárosban, hanem vidéken zenélnek.
A műsorba sok minden (beat, garage rock, surf rock, jump blues, southern soul, northern soul, sunshine pop, glam, ska, rocksteady, pszichedelikus rock, boogaloo, girl groups, rockabilly, bubblegum, doo-wop, rock and roll, R&B, british invasion, Stax, Motown, Atlantic stb.) és sok mindenki (Beatles, Who, Monkees, Small Faces, Beach Boys, Supremes, Four Tops, James Brown, Otis Redding, Aretha Franklin, stb.) belefér, klasszikus slágerek és ritka, elfeledett gyöngyszemek egyaránt. A lényeg csak annyi, hogy lehessen rájuk mozogni.
A Past Perfect küldöttei és az egri misszió felelősei Jehova és Nemere lesznek.

Facebook: facebook.com/past.perfect.hu


Lamantin


Budapest első számú rádiós, booking és DJ-csoportosulása (1/2-ed részük a Gumipop egykori tagjai, 3/4-ed részben pedig a Hammer of Gods zenekart alkotják Moog Gergő oldalán), mely a hagyományosabb popzenék mellett a kísérletezősebb, zajosabb gitár- és elektronikus zenékre szakosodott. 2007-es megalakulásuk óta önálló, heti rendszerességű rádióműsort vezettek a Fúzió Rádiónál, valamint számos rendezvény kötődik a nevükhöz. Lamantin Club Special néven futó klubestjük a fővárosi hipszterek Mekkájának számít. A hazai független zenei közönség érdeklődésére számot tartó külföldi zenekarok importálásában élen járnak, többek közt olyan fellépőkkel, mint a Six Organs of Admittance, a Ruby Suns, a Mount Eerie, Ryland Bouchard, vagy Chad Valley, de általában a friss hazai produkciók is náluk mutatkoznak be elsőként. DJ-fellépéseik során pedig olyan unikumnak számító előadók koncertjei előtt is pörgettek már, mint a No Age, a Deerhoof, Max Tundra és az A Sunny Day in Glasgow.
A Lamantin krú és a Popméter szinte egyidejű megalakulása óta közeli kapcsolatban, mondhatni vérszerződésben áll egymással, melyet azóta is kölcsönös vendégszereplésekkel és baráti együttműködéssel ápolnak.
Most sem lesz másképp, a közös zenélésből és borozásból DJ Csuklya és Mez (aka Sleeping Machine) is kiveszi majd a részét.

Blog: lamantin.blog.hu
Facebook: facebook.com/radiolamantin

2011. június 24., péntek

Popméter Seasons vol. 2. - Nyárköszöntő

Április elején megígértük, idén egyik olvasónk sem fogja elveszíteni a fonalat, ha könnyűzenéről van szó, hiszen a Popméter minden egyes évszakhoz elkészíti a saját válogatáskazettáját.


Nyakunkon a nyár, sőt, szinte már benne vagyunk a közepében: izzik az aszfalt, folyik a dinnyelé, olvad a Cikk Cakk Trio - ezt a hangulatot próbálja megfogni a Popméter Nyárköszöntő Mixtape. Sikerült? Majd írjatok!



Ha egyben szeretnéd meghallgatni a válogatást, klikkelj érte fentebb, de ha érző lény vagy, esetleg a videók és letöltések is érdekelnek, akkor az alábbi sorok neked íródtak:


Air – Modular Mix
Ennél kifejezőbb számot aligha tudnék elképzelni fülledt, döglesztő nyári délutánokra. Tipp: ha netán strandra készülnél, érdemes betenni a törölköző és a naptej mellé. Végtelen módra állítva a lejátszót, kiváló hangulati aláfestés lehet egy kiadós vízparti szundításhoz. (el balage)

Air - Modular Mix (via DiscoWorkout)


Acid House Kings - Windshield
A tavaszi válogatásban csopitársam, ma-Ugly megállapította, hogy "Ha tavasz, akkor kizárólag twee pop, semmi más." Nos, ez még nyáron sincs másképp. Legalábbis ennek a svéd triónak a dalait ajánlott jó sokszor lepörgetni. (el balage)




The Flaming Lips – It's Summertime
Minden évszakváltásnak van egyfajta nosztalgikus hangulata. Emlékeztek még, hogyan vártátok gyerekként a nyarat? Mi sem volt jobb annál, mint egész nap egy darab kővel vagy bottal játszadozni, majd éjszakába nyúló biciklizéseket tartani. (el balage)

The Flaming Lips – It's Summertime (via melophobe)


Caetano Veloso - Tropicália
Egy ideig gondolkodtam rajta, hogy csak tropicália-számokat teszek be a nyári válogatásomba, végül elvetettem ezt az opciót. Ám ezt a dalt hallva talán mindenkinek leesik, hogy mi innen Közép-Európából csak ugatjuk az igazi nyár-feelinget, miközben Caetano Veloso és a többi brazil nagymester a kisujjából rázza ki ezeket a forró slágereket! (colbas)




Ideal - Monotonie
Nyár = bambulás, monotónia, hőség, pálmafák, egzotikus országok. Hasonlóan gondolkodott a német újhullám jelentős képviselője, az Ideal is, amikor 1982 egyik unalmas délutánján feltalálták a chillwave-et. (colbas)




Korallreven - Honey Mine (Lissvik Remix)
Egész egyszerűen még mindig képtelen vagyok baleári dallamok nélkül elkészíteni egy nyári válogatást. Jelen esetben a svéd (mi más lenne?!) Korallreven a főszereplő, akik a csendes-óceáni Szamoa szigetén alakították zenekarukat. Nekünk valószínűleg marad a Tisza-tó, de ha ilyen zenéket döngetünk, tulajdonképpen lehetnénk akár a kilencedik emeleten is - a nyarunk úgyis hibátlan lesz! (colbas)

Korallreven - Honey Mine (Lissvik Remix) (via GORILLA VS. BEAR)


Ducktails - Beach Point Pleasant
Nyáron, azon kívül, hogy sört meg pizzát tömsz a pofádba, akár a vízparton is üldögélhetnél igazi kacsák vízparti meséi után kutakodva, ... (norB)




Hot Spa - Kiola Beach
... de ha mégis a sör és a délutáni csipakiszedés mellett döntenél, előtte azért mindenképp hallgasd meg az ausztrál srácok egyetlen szerzeményét, ... (norB)




El Guincho - Kalise
... és egyél ebből a kibaszott nagy "gyümölcsöskosárból"! (norB)




Chug - Flowers
Ez a dal számomra egyenlő a nyár kezdetének mámorító érzésével, a végre-valahára ránk szakadó önfeledt szabadsággal. Mint sok minden mást, ezt az élményt is a legendás Pete és kis Pete című sorozatnak köszönhetem. Ez a szám szól, amikor a két Pete 35 órára megkapja a szülőktől a házat és elindul a féktelen mókázás. (gasztro)




The Drums - Let's Go Surfing
Bár nálunk a bodysurfölés elterjedtebb nyaranta a fesztiválszezonban, mint az igazi hullámlovaglás, ez a dal még a Tisza-tavat is képes egy csobbanásnyi óceánná varázsolni. (gasztro)




Boat Club - Always Away
Igazándiból a teljes Caught By The Breeze lemezt beválogattam volna szívem szerint. Ezt a svéd duót hallgatva a baleári hanghullámok olyan láblógatós békességbe sodornak, hogy azt reméljük, sosem lesz vége a nyárnak. (gasztro)




False Jesii – The Morning Sun
Álmos nyári reggelek a szabadban – ez az élmény, gondolom, mindenkinek megvan. Ha pedig közben ezt hallgatjátok, akkor éppen kurvára bejött az Élet. (ma-ugly)




Work Drugs – Rad Racer
A Work Drugs életművére kiválóan lehetne mondjuk egy jachton szeretkezni ilyen baromi szenvedélyeseket. De hát ez a dal épp egy másik közlekedési eszközről szól. (ma-ugly)




Piresian Beach – Summertime
Egyébként ti is gecire utáljátok ezt az egész nyarasdit, nem? (ma-ugly)

Piresian Beach – Summertime (via HELLHOLE ENTRANCE)


Chad Valley - Now That I’m Real (How Does It Feel) ft. Rose Dagul
Ennyi csilingelés idén nyáron is kell. Nálam abszolút summer hit! (boktm)




CSS - Hits Me Like A Rock
Visszatértek, és egy igazán sexy nyári albumot ígérnek! (Én hiszek nekik.) (boktm)

CSS - Hits Me Like A Rock (via Stereogum)


PNAU - Solid Ground
Minden nyárra jut egy ausztrál sláger. Ők aztán tudják milyen az igazán dögös napsütés! (boktm)

2011. június 10., péntek

Illness, Sabot, Depakine Chrono # Kis Zsinagóga, 2011. 06. 06.

Hétfőn este három külföldi zenekar is fellépett az egri Kis Zsinagógában. A rendezvény érdekessége az volt, hogy mindhárom csapat nagyon hasonló elven működik: duó felállásban, dobbal és gitárral játszanak nyers és kraftos rockzenét, nagyon hangosan. Az ének pedig nagy ívben le van szarva. A zenészeknek egyrészt lehetősége sem lenne, hogy még ezzel is vacakoljanak, másrészt annyira virtuóz és izgalmas, amit csinálnak, hogy – bár elsőre talán kissé szokatlan – a dallamokat megismerve nem is hiányzik belőle a vokalitás. Zenei dialógusok három felvonásban: Depakine Chrono, Sabot és Illness.

Mikor a koncert helyszínére, a zsinagóga emeletére érek, a cseh Depakine Chrono már javában zajol. A dobos rendkívül erőteljes (értsd. kikúrt durva) teljesítménye mellett a gitáros játéka már szimplán csak tisztességesnek hat. A koncertet – BokTM mellett – az Illnes tagjai is rögzítették, és nem sokkal azután, hogy a terembe léptem, Emilio már nagyon kedvesen integetett is felém a kamerája mögül.





Az Államok után Csehországban tanyát verő Sabot az épület másik helyszínén, egy lépcsőházi előszobában lépett fel. Az aprócska teremben csak a legelszántabbak nézték végig a műsorukat. A Sabot érdekessége, hogy a dob mellé nem gitár, hanem basszusgitár társul, amelyet Christopher Rankin szólaltat meg. Chris simán elférne akár a Nomeansno-ban is, de ami még ennél is jópofább, hogy a szemüvegét fekete szigszalaggal rögzíti a füle mögötti bőrfelületre. A Sabot zenéje egyszerre agyas és játékos. Hilary Binder dobosról jóformán csak a felsője alól felsejlő mellbimbói árulják el, hogy nő; na és persze, a lábai sem olyan szőrösek, mint egy férfié. A számok között szívesen mesél régi egri élményeiről, a független kultúráról, művészetekről és zenéről, szóval úgy magáról az egész indie-mentalitásról, meg ezek anyagi támogatásáról.





Az angol Illnessről a márciusi koncertjük kapcsán már nagyjából mindent elmondtunk. Az előttük fellépő bandák koncertjének végighallgatása miatt már ők is fáradtabbak voltak kicsivel, mint a legutóbbi egri fellépésükön. Ugyan ezúttal nem tették tönkre a lábdobot, mégis szuper műsort pattintottak össze. Az este három fellépője közül az Illness zenéje volt a legspontánabb és a legkönnyebben emészthetőbb, szóval kifejezetten passzolt is a végére.





Az est zárásakor Hilary a Sabotból udvariasan megkért mindenkit, hogy ha tehetik, támogassák a három csapatot vagy egy sör árával vagy valamilyen hanganyag vásárlásával. A rendezvény legkomikusabb – és egyben legelkeserítőbb – pillanatai következtek ekkor: a megjelentek egymásra ostobán nézve adogatták tovább az útnak indult, még mindig üres fémtálcát, a valamivel gyorsabban kapcsolók pedig kétségbe esve igyekeztek minél hamarabb eliszkolni a helyszínről.

Mikor a pénztárcámat elpakolva, az utolsók egyikeként, leharcolt aggyal és már-már vérző füllel tántorogtam ki a teremből, valaki megpaskolta a hátamat. Természetesen a mosolygós Emilio volt az. Szívélyesen üdvözölt, hogy csacsogjunk egy kicsit. Szegény már csak a legkukább énemmel és a legdöcögősebb angoltudásommal szembesülhetett, de még ennek ellenére is megajándékozott egy hét inches lemezzel – a Fat Bicth zenekarral közösen kiadott splitjükkel. Méghozzá mindezt csak azért, mert tökre kedveli a DTPC!-t. Na, ezek aztán végtelenül kedves srácok! Nem is nagyon búcsúzkodtunk, hamarosan úgyis találkozunk.

2011. június 8., szerda

ALERT! Cicás kontent! # Destroy The Plastic Chairs! – Cat’s Life



Az év elején jelent meg a Destroy The Plastic Chairs! bemutatkozó EP-je, aminek örömére akkor össze is hoztunk egy minikoncertet és egy bulit. Alig fél év eltelte után ma végre megérkezett a folytatás is, Cat's Life címmel. A csapat mentalitása mit sem változott, továbbra is őszinte esetlenséggel, öniróniával és DIY-szellemiséggel közelíti meg az azóta már intézményesült magyar hálószobapopot. Az egyetlen különbség a debütáláshoz képest, hogy a DTPC! kinőtte az instrumentális világát, és már angol nyelvű ének is hallható a dalokban. A hanganyag természetesen szabadon meghallgatható és birtokolható is. A dalszövegeket pedig a zenekar Bandcamp-oldalán olvashatjátok.Link




A Weather Report of a Heart részeges, düledező felvezetése után a Sad Kolibries egyik felével, ModesTomival közösen készített Metróslány hallható, amellyel valószínűleg megteremtettük a girlgaze műfaját. Az A Bowl of Micro-Phone Calls szomorkás, külvárosi folkját a címével vicceskedő Oast (a coast without a Sea) követi, amelyben énekesünk, Gasztro a magyar J Mascis, Random Characters Gyuri elektromos gitárján rokkol egyet. A címadó szám pedig a morcosan dörmögő gitárral, az alattomos szintetizátorral és a fémesen csattogó söröshordóval maga a megtestesült poszt-plasztik punk. A bónuszfelvételnek szánt záródal egyik korai kedvencünk, a The Good, The Bad & The Queen 80's Life című számának puritán újraértelmezése, még abból az időből, amikor hatan zenéltünk együtt.

A borító megvalósításáért hatalmas nagy köszönet Moroncsik Ádámnak.

Rajongani pedig továbbra is lehetséges.

Üdvök és ölelések mindenkinek,
Gasztro, Mesti és maUgly

2011. június 2., csütörtök

Új bútor a hálószobában # Möbel


A hazai popzene hálószobájában még a tavasszal feltűnt egy új bútor. Nem, ez nem tévesztendő össze a Möbelix-féle hétköznapi, silány darabokkal. A Möbel minőségi produktum. Hogy az mennyire lo-fi, amit csinálnak, az vitatható, ugyanis a számok hangzása, kidolgozottsága meglepően jó. De lényeges kérdés ez egyáltalán? Merthogy Lechner Márk egyszemélyes projektje mögé bújva rendre olyan zenékkel lepi meg egyre növekvő hallgatótáborát, ami jó a fülnek, ahhoz nem fér kétség.



A számok visszafogottak, ugyanakkor a sok apró történés, karcos gitár hangocskák, effektek, és a telibe talált, néhol monoton, loop-olt zenei alapok nem hagyják lankadni a figyelmet. Márk szolid éneke pedig szépen simul mindebbe. A zenék tömörek, de tartalmasak. Hallgatásukkor megfigyelhető egyfajta kényszerű egyensúlyozás a hangok és rétegek mennyisége és milyensége tekintetében, némi feszültséget keltve ezzel a hallgatóban. Itt bizony minden pontosan ki van számolva, mindennek megvan a maga helye. Ezzel ugyan a Möbel könnyen bele is zúghatna az undorító sterilitás csapdájába, de a jó zenei ízlésnek és a zeneszerzéshez való hozzáállásnak hála, ezt messze elkerüli.

A hangszerelést illetően néhány dalban a gitár is fontos szerepet kap - és valljuk be, igen jól is áll a Möbel-nek. Azonban egy ígéret szerint a későbbiekben egyre inkább az elektronika-központúság lesz jellemzőbb. Ezt támasztják alá a pár napja megjelent Steps & Rotor című kétszámos mikro-EP felvételei is.



A tegnap folyamán pedig egy új videót is bezúztak az internet képcsövébe, mely egy szomorú hajvágás történetét jeleníti meg, és amelyet - a MOME-n épp végzős – Meat Shot-os srácok készítettek. Érdemes megnézni, mert elég jól sikerült, úgy a klip, mint a zene is.



A Möbel tehát eléggé egyedi színfoltja lehet a hazai színtérnek, ha így folytatja.

A videóban egyébként az énekes-szintis Márk mellett feltűnik egy gitáros srác is. Igen, a Möbel élő fellépései során ebben a duó felállásban adja elő számait. Első koncertjüket nem mellesleg rögtön az A38 tetőteraszán adták az ÚjNautilus irodalmi estjének keretein belül.

A bútor azonban újabb és újabb room-ok után kiált. Így ha minden igaz, hamarosan Egerben is bemutatkozhatnak!

Addig is küldünk nekik innen egy óriási YES!-t. We are waiting for you, Babies!