7 perces kirándulás egy indusztriális világba # Destroy The Plastic Chairs! : Uborkaszezon

Az egri szobazene nagykövetének is tekinthető Destroy The Plastic Chairs! immáron ötödik lemezét tette közzé a tegnapi nap folyamán. A sokat sejtetően Uborkaszezonra keresztelt hanganyag a DTPC! első magyar címet viselő megjelenése.
A mindössze 7 perces album egyfajta konceptlemeznek is tekinthető, hiszen a dalcímek összeolvasásakor (Manufaktúra, Éhbér, Üzemi baleset) egy vérbeli proletár tragikus élettörténete rajzolódik ki. A zenekar tagjai szerint ennek az albumnak az a koncepciója, hogy igazából nem volt előre meghatározott elgondolás a számok felvétele előtt és közben egyet kivéve: élvezzék ki maximálisan a ritkán adódó, közös próba lehetőségeit.
 

A lemez erősen improvizatív, persze a szó legkevésbé sem jazzes értelmében. Az egy perc körüli, főként szintetizor-szőnyeg alá söpört dalokra így könnyedén ráaggatható a neo-avantgárd vagy a dadaista jelző is. Az experimentálást láthatóan kedvelő zenekar még magához képest is egy igen zajosan zakatoló, csörömpölő, kattogó, rendkívül ösztönös hanganyaggal rukkolt elő, mely egy olyan világba kalauzol el bennünket, ahol fizikailag is tapintható a feszültség, a kemény munkával, anyagi problémákkal zsúfolt napok frusztrációja és agysejtromboló idegessége egyaránt ott izzik a septiben összehegesztett "dalok" olvasztótégelyében.

 Az Uborkaszezon című lemez az összes DTPC!-felvételhez hasonlóan most is ingyenesen letölthető innen vagy a csapat bandcamp oldaláról.
A zenekarral kapcsolatos egyéb információt itt találhattok: https://www.facebook.com/dtpcband

Nyár és ősz a Pásztorvölgyben # Destroy The Plastic Chairs! – Road to Shepherd's Valley

Idén már a harmadik EP-jét adja ki a magyar hálószobaszcénához és az egri indie színtérhez megannyi szállal kapcsolódó Destroy The Plastic Chairs! A legfrissebb anyag címét a próbák és felvételek helyszínéül szolgáló kertvárosi környezet, Eger-Felnémet ihlette. A trió a dalokat egész pontosan a Maugliék garázsában kialakított galériában rögzítette.
A borítót a szintifenomén Mesti kedvese, a rémisztő vezetéknevű Gschwendtner Zsófia készítette.
Az alábbiakban a négy új szerzeményről és a lemezkészítéssel kapcsolatos élményeikről maguk a DTPC! tagjai mesélnek.

"Rengeteg klassz emlék fűződik a Road to Sheperd's Valley-hez. Maga a zenélés, a galéria Mauglyék garázsában, ahol a dalokat felvettük, a nyár, de leginkább a banda tagjait összekötő barátság az, amiért érdemes volt csinálni."

(Mesti)

"Remek időtöltés volt a Sheperd's Valley rögzítése. Különösen, hogy a saját otthonomban élvezhettem a barátaim társaságát. Anyukám türelme, egy piros bevásárlókosárnyi 'hangszer', pihentető cigizések a teraszon és a legtöbbször frissen nyírt fűben, paradicsomtócsa a rövidnadrágom hátulján, sörfoltok a szőnyegen és a kanapén, rendszerváltás előtti Ibusz-plakátok Csehszlovákiáról és Szovjetunióról, a kanapé színes barázdái – nagyjából ezek hagytak mély nyomot bennem."
(Maugli)

"Maugliék garázsa a Pásztorvölgyben tökéletes próbahely lett. A 11-es buszon szállított sörök, a finom vacsorák és az önfeledt ökörködések otthonává vált. A próbák után/közben sokszor kosaraztunk fonalgombolyagokkal,többször is megcsodálhattuk Hapek Tony Hawk-os játékokból ellesett gördeszkatudását és az egyfajta padlásként szolgáló galériájában mindig lehetett valami király kincset találni. [...] Igazi áldás, hogy két ilyen kivételes emberrel vagyok egy zenekarban."
(Gasztro)


1. Heartbreaking News:

"Ez az első olyan dalunk, amibe bevetettük a melodikát is és egyből éreztük, hogy 'megemeli' a számot. Amikor az első perc környékén beindult a dallam, akkor már mindhárman tudtuk, hogy ez egy sikeres próba lesz."
(Gasztro)

"Erről például az jut az eszembe, ahogy az Érsekkert szélén állva Gasztro a telefonján felvett jegyzetét mutatja nekem, meg az is, amit aztán a zenélés közben éreztünk. Izzadtunk ám rendesen!"
(Mesti)

"Azon a próbán, amikor a Heartbreaking News-t rögzítettük, teljesen kisebesedett a tenyerem, helyenként már foszlott róla a bőr, meg minden. A végén már csak portörlőronggyal voltam képes megfogni a hangszerem. Több órán keresztül ugyanezt a dal gyűrtük. Egyébként baromi idegesítően indul, de tényleg."
(Maugli)


2. Flows:

"Ezt a dalt a frenetikus Bikavér ünnepes bulit követő reggel vettem fel, miután Söcsöt feltettem a buszra. A bakelitet idéző sercegést a digitális fényképezőgépem rossz mikrofonja okozza."
(Gasztro)

"Szerintem a Gasztro számról-számra egyre jobb énekes-dalszerzővé válik. Ékes példája ennek a Flows, amelyben például maximálisan kibontakozik mint MŰVÉSZ, értitek. Mondjuk azt a filmet a makulátlan elméről meg a ragyogásról rohadtul utálom."
(Maugli)


3. Cross of Blue Eyes:
"Ebben csak ketten játszunk Mauglival, mert Mesti épp Londonban téblábolt. Nem volt semmi szövegem a gitárdallamra, meg is kérdeztem Hapekot, hogy nem írna-e valamit, mi jár a fejében most? Azt mondta, hogy HALÁL! Aztán leült és 3 perc alatt megírta ezt a gyönyörű szöveget."
(Gasztro)

"Nem tudom, mi van velem, de én tényleg nagyon sokat gondolok az elmúlásra. Nemcsak a halálra, hanem úgy általában mindennek a végére. Emlékszem, a próba után Gasztro lelkendezve mesélte az anyukámnak a konyhánkban, hogy a kisfia milyen szépséges dalszöveget írt. Angolul. Első csalódás. A Halálról. Második csalódás. Hát, nem lennék az anyukám... Ja, és baszki, ez megjelent a Recorder-kazin is, szóval eléggé büntet!"
(Maugli)

4. Magnetic Girl:
"Amikor ez a szám született, rengeteg Magnetic Fields-et hallgattam és sokszor azt kívántam, hogy bárcsak olyan csodálatos dalokat tudnék írni, mint Stephin Merritt. Ez a szöveg kiindulópontja. Mesti védjegyszerű szintijátéka és Maugli hurkapálcikás kacatpop dobolása mindig emlékeztet arra, hogy a 'Destroy The Plastic Chairs!' legénységéhez tartozni legalább olyan örömteli dolog, mintha a Magnetic Fields tagja lennék!"
(Gasztro)

"Emlékszem, első hallásra nem rajongtam a dal vázlatáért, ezzel szemben a felvétel során folyton ujjongtam, hogy vegyük fel még egyszer, hisz' annyira király ezt játszani!"
(Mesti)


A "Road to Shepherd's Valley" az összes DTPC!-felvételhez hasonlóan természetesen most is ingyen letölthető innen vagy a csapat Bandcamp-oldaláról.

Rock The Casbah - Popméter & DJ Mesti

Bulibútorok, figyelem!

Az idei év fontos fejleményei közé tartozik a tény, miszerint havonta egyszer találkozhattok velünk szombatonként is. Ezeket az alkalmakat megpróbáljuk ezentúl egy kicsit különlegessé tenni, például oly módon, hogy vendégeket hívunk. Meg amúgy is tele vagyunk ötletekkel, szóval senki se aggódjon!

Február 6-án tehát újra összeáll a Popméter törzsgárdája, és kiegészül a csapat jóbarátjával, a londoni tartózkodását három hétre megszakító DJ Mestivel. A fiatalemberről még annyit, hogy a Destroy The Plastic Chairs! szabadidő-zenekar szintetizátorosa, de harmonikán is játszik, ha úgy tartja kedve.

Házibulikban szerzett tapasztalataink szerint DJ Mesti várhatóan rettentő nagy bulit fog csapni, és mi sem szeretnénk elmaradni mögötte.

Ezenkívül pedig minden a szokásos: kezdés 21 óra körül, az Egál kistermében.