Lassan vége a januárnak, ideje elszakadni az előző évtől. Top 26 listánk második részével búcsúzunk 2008-tól (csá!) és hangolódunk rá egyre jobban 2009-re (üdv!). Reméljük, az újév zenei termése is lesz olyan pazar, mint a tavalyié. Jó szórakozást a listához!
Ha lemaradtál az első részről,
itt elcsípheted.
Akit pedig érdekel, hogy miből állt össze a teljes lista, a bejegyzés végén megtalálja a Popméter DJ-k egyéni listáira mutató linkeket.
10. TV On The Radio - Dear Science (DGC/Interscope)
A brooklyn-i színtérről származó TV On The Radio ezen a lemezén szakított korábbi kísérletezős korszakával. Persze ez nem jelenti azt, hogy az új zenék nem bővelkednek ötletekben, mert nagyon is! Csak a hangzás lett letisztultabb, a dalok lettek "slágeresebbek". Azonban a zenekar továbbra is bravúrosan bánik a különféle stíluselemek (mint: art rock, elektronika, funk, jazz, hip-hop, afrobeat, stb.) ütköztetésével. Az eredmény pedig egy semmi mással össze nem téveszthető TVOTR hangzás, ugyanakkor egymástól teljesen különböző számok, melyek mindegyikében más-más stílusok dominálnak. Mindez sokban köszönhető a csapat zenei agyának (és egyetlen fehér tagjának), David Andrew Sitek-nek.
Egy majdnem tökéletes albumot adott ki kezei közül az évezred egyik legfontosabb indie zenekara.
videó:
TV On The Radio - Dancing Choosemyspace:
myspace.com/tvotr9. These New Puritans - Beat Pyramid (Domino)
Történt egyszer, hogy néhány fiatal srác elindította egy nem létező zenekar weboldalát "These New Puritans" néven. Imidzset építettek a kvázi zenekar köré, sztorikat, kamuhíreket találtak ki. Már rajongóik is voltak, amikor még egy dalnyi hangot nem adtak ki magukból. A srácok ekkor már részt vettek különböző zenei projektekben, az oldal népszerűsége adta meg nekik a lökést ahhoz, hogy addigi tapasztalataikat közös számok készítésénél kamatoztassák. Így történt, hogy egy weboldalból zenekar lett. Nem is akármilyen!
Debütáló anyagukat végighallgatva rögtön kiderült, hogy nem egy átlagos post-punk bandával van dolgunk. A gitárok legfeljebb csak a slágeresebb szerzeményekben kerülnek előtérbe. A hangsúly sokkal inkább a dobokon és az elektronikán van. Az ének helyett is inkább a hipnotikusan ismételt kiabálást művelik a srácok. A lemez végig sejtelmes, sötét, ugyanakkor árad belőle az energia, teljesen leköti a hallgató figyelmét. Szokták emlegetni velük kapcsolatban a nu rave skatulyát, szerintünk inkább intellektuális post-punk. Várjuk a folytatást!
videó:
These New Puritans - Elvismyspace:
myspace.com/thesenewpuritans8. Los Campesinos! - Hold On Now, Youngster (Wichita)
A 2006-ban alakult héttagú walesi formáció tavaly elképesztő aktivitásról tett tanúbizonyságot, miután két lemezzel is sikerült előrukkolniuk. Ezek közül a debütáló album ért el nagyobb sikereket, és nem véletlenül. A Ramones-testvérmodellt adaptáló Campesino-kollektívánál nem sok banda írt vidámabb albumot a tavalyi évben. A februárban megjelent Hold On Now Youngster-nél még az időzítéssel sem volt probléma, ugyanis ezt a zenét még a Jóisten is virágzó fák közt megejtett napsütéses tavaszi sétákra teremtette. És milyen érdekes, újra hosszabbodnak a nappalok, melegszik az idő, így ha véletlenül kihagytad őket 2008-ban, idén tavasszal mindenképp pótold be a lemaradást!
videó:
Los Campesinos! - You! Me! Dancing!myspace:
myspace.com/loscampesinos7. The Dodos - Visiter (Frenchkiss)
Hallottatok már olyat, hogy folk és még progresszív is? Nem?! Esetleg a Dodos-t? Miiii?! Irgum-burgum!
A tavalyi év egyik leginnovatívabb, legnagyobb meglepetését okozó - Magyarországon igencsak alulhallgatott - lemeze díszeleg itt a hetedik helyen, és még több figyelem és nyitott fül után sóvárog. A lemezt hallgatva olyan érzésünk lehet, mintha egy egész színpadnyi zenekarral lenne dolgunk. Köszönhető ez a - Meric Long és Logan Kroeber fiatalemberek alkotta - freak folk duó változatos hangszerhasználatának.
Lírikus dallamok, akusztikus gitárjáték, komplex és kiszámíthatatlan dob(szét)verés egyvelegét nyújtja a hallgatónak ez az eszement folk-lemez. Jó példa arra, hogy lehet izgalmas és progresszív zenét készíteni bármiféle elektronika felhasználása nélkül is.
videó:
The Dodos - Foolsmyspace:
myspace.com/thedodos6. Love is All - A Hundred Things Keep Me Up At Night (What's Your Rupture?)
Aki még 2008-ban is azt merte állítani, hogy Svédország a korán sötétedés, a hosszú, hideg telek és a társadalmi jólétben sokáig eléldegélő kispolgárok miatt egy meglehetősen unalmas és hűvös hely lehet, az biztos, hogy nem követi figyelemmel a svéd zeneipart, mely csak úgy termeli ki magából a jobbnál-jobb, elképesztően energikus és önfeledt zenét játszó bandákat. Ezek közé tartozik a Love is All is, mely 2006-ban robbant be az indie-szcénába, Nine Times That Same Song című lemezével. Ezt követte a tavaly megjelent A Hundred Things Keep Me Up at Night, mely méltó folytatása a zenekar sikertörténetének. Az albumon hallható dalok kifogástalan pop darabok, a remek énekesnő, Josephine Olausson hangja olykor az '50-es, '60-as évek -ettes-re végződő lánygroupok dallamait idézi, olykor pedig a Yeah Yeah Yeahs extravagáns frontlady-jét, Karen O-t juttathatja eszünkbe. A Love is All kulcsa a lendületben, a dinamikában rejlik. A gitárok, a szintetizátor és a rendkívül karakteres szaxofon alkotta muzsika olyan energiákat szabadít fel az emberben, hogy egyszerűen muszáj táncra perdülni tőle! A feszes ritmikájú dalok sodrása jókedvvel árasztja el az embert. Ezek után ki ne utazna szívesen Svédországba, mondjuk egy Love is All koncertre?!
videó:
Love Is All - Wishing Well On The Beachmyspace:
myspace.com/loveisall85. Crystal Castles - Crystal Castles (Different/Last Gang)
A tavalyi egy fiú - egy lány felállású formációk közül a kanadai Crystal Castles-t szerettük legjobban. Ugyan nem ők az elektronikus zenei magasművészet zászlóvivői, sőt vannak kifejezetten gyenge számaik is, de legalább nem hagyományos, amit művelnek!
Ha van olyan "vocalist", aki képes az őrületbe kergetni minket, akkor az egyértelműen Alice Glass főállású punk hisztérika. Őrült egyénisége, nyers viselkedése és velőtrázó sikolya nélkül nem lenne ennyire működőképes az Ethan Kath által elindított provokációs gépezet.
A lemezen vegyesen találhatók zajos elektró és elszállós szinti-pop számok, de Ethan az Atari nevű számítógép 8 bites hangjai iránti rajongását sem titkolja el a hallgató elől. Ezek a bugyutának ható prüntyögések szinte minden számban fellelhetők. Nu rave? Ha már létezik ez az idióta címke, a Crystal Castles-re bátran rá lehet húzni.
Ezek a kattant fiatalok tavaly minden mocskukat ránk kenték ezzel a lemezzel, mi pedig élveztük!
videó:
Crystal Castles - Vanishedmyspace:
myspace.com/crystalcastles4. MGMT - Oracular Spectacular (Columbia)
A tavalyi évet rendszerező listák előkelő pozícióit jó néhány helyen kibérelte magának két brooklyni zenekar. Nálunk a kéttagú MGMT épp, hogy csak leszorult a dobogóról. A gitáros-énekes Andrew VanWyngarden és a billentyűs Ben Goldwasser a szinti-popos, ám egyben űr- és stadionrockos hangzást apokaliptikus szövegekkel párosította össze, közben kínosan ügyelve arra, hogy képi világukkal és megjelenésükkel is beleégessék magukat az emlékezetünkbe. Tavaly hazánkba is ellátogattak, egy szigetes koncert erejéig. És ne feledjük, az év első felében alig telt el Popméter buli a Kids vagy a még szélesebb körben ismert Time to Pretend nélkül!
videó:
MGMT - Electric Feelmyspace:
myspace.com/mgmt3. Foals - Antidotes (Sub Pop)
Újabb "csoda" az angolszász területről az Antidotes című album, mellyel az oxfordi Foals ajándékozott meg minket. Az alig három éve létező bandát nem lehet beskatulyázni egyféle zenei vonulatba sem, repertoárjukban felfedezhető az indie, a poszt-punk és a new rave is. Megszólal a trombita, monoton dobolás és a kissé hisztérikus gitár. Mégis, ha egyféle jelzőt kellene rájuk mondani, akkor az csakis a kissé progresszív "math-rock" lehet. A banda zenei és képi világa egybeforrt, együtt létezik. A klipjeik még inkább segítenek megérteni azt, amit a modern világunkról gondolnak. Szerintünk ez egy nagyszerű, precíz tánczenés album, néhol a Bloc Party-ra emlékeztető elemekkel.
videó:
Foals - Olympic Airwaysmyspace:
myspace.com/foals2. Late Of The Pier - Fantasy Black Channel (Astralwerks)
A Late Of The Pier azon kivételes brit zenekarok közé tartozik, akik képesek voltak valami izgalmasan vagányat, fiatalosan frisset alkotni a tavalyi esztendőben. Lemezük igazi stílusparádé: progresszív rock, szinti-pop, art rock, heavy metal, electro, post-punk mind-mind fellelhetők, gyakran egy számon belül is egyszerre, vagy akár egymást követően úgy, hogy az egész így is konzisztens és élvezhető marad. Az a fajta indie-bulizene, ami a táncparketten túl is működőképes, izgalmas hallgatnivaló. Szinte minden egyes újrahallgatáskor bele tudtunk szeretni egy másik számba vagy momentumba. És mindez négy, zavarbaejtően fiatal srác érdeme. Az ő példájuk is jól mutatja, hogy érdemes odafigyelni a fiatalokra, nemcsak a sokadik körüket futó, unalmassá vált, aktualitásukat vesztett, kiöregedett művészekre.
videó:
Late Of The Pier - Heartbeatmyspace:
myspace.com/lateofthepier1. Vampire Weekend - Vampire Weekend (XL)
A Popméter szerint az év albumát a másik brooklyni sztárzenekar, a Vampire Weekend jegyzi! Nincs ebben semmi meglepetés, ezek az egyetemista srácok könnyed, légies zenéjükkel egyszerűen meghódították a világ jó ízléssel rendelkező felét. A hangzásuk kapcsán a legtöbben az afrobeatet és a Talking Heads-et emlegetik példaképükként, ám kétség sem fér hozzá, a Columbia egyetem négy diákjából verbuválódott zenekar egyedülállót alkotott. Az A-Punk vicces kis dallama tavaly tömegek fülébe vándorolt be hívatlanul, és ne feledjük, a többi tíz dal sem marad el ettől. A hype nem érte el őket annyira, mint a 2008-as listákon nagy ellenfelüknek bizonyuló MGMT-t, a négy szemérmetlenül uncool külsővel bíró szimpatikus fiatalember lehet, hogy ennek is köszönheti első helyét a Popméter listáján! Várjuk a folytatást!
videó:
Vampire Weekend - Oxford Commamyspace:
myspace.com/vampireweekendPopméter DJ-k egyéni toplistái:-
Bitchboy top 50 albumok-
ma-Ugly évértékelő-
Colbas top 20 albumok + top 10 számok-
BokTM top 21 albumok-
NorB top 17 albumok-
Gasztro top 15 albumok
Bejegyzések
