Ha hallottál már a Jackie-O Motherfuckerről vagy esetleg az Eternal Tapestryről, akkor minden bizonnyal Nicholas Bindemanról is. Sajnos én nem, viszont a napokban épp az utóbbi zenekarral ismerkedtem, amikor kiderült, hogy ezeknek a minimalista, szintis, mondhatni vákuumba csomagolt felvételeknek a legfőbb birtokosa szintén Nicholas. Persze azért ennek hatására nem jöttem annyira izgalomba, hogy elővegyek egy zsebkendőt, de arra mindenképp megfelelő volt, hogy helyette (mármint a zsepi helyett) egy Blank Dogs lemezt is végigpörgessek.
Számról-számra nem szeretnék végigmenni, viszont annyit azért hozzátennék, hogy a Red Road című szerzemény a Deus Exet, egy általam is sokat kínzott videojátékot juttatja eszembe. Ám ha jobban belegondolok, akkor az egész lemez lehetne egy amolyan soundtrack, mondjuk egy Lynch-filmé, de akár egy '70-80-as évekbeli, rég elfeledett sci-fié is.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése