Barackfa helyett zöld almát! - Barkóczi Noémi Green apple című videoklipje

A GM49 óta tudjuk, hogy a zöld alma egy király dolog. Galla Miklósék
általunk is imádott új-hullám slágere (ami inkább a szappanról szól)
után 30 évvel ismét erről a gyümölcsről született egy elbűvölő dal és
egy minden ízében DIY videoklip. A popméterhez ezer szállal kötődő
Barkóczi Noémi elkészítette első zenés mozgóképét.

Az utóbbi években tiszteletbeli egrivé vált énekes-dalszerző
Green Apple című dalát már jól ismerheti a közönség, hiszen
tavaly január óta elérhető Noémi bandcamp oldalán és a koncertjein
is gyakran felcsendült ez a fülbemászó dallam. Az ukulelét és xilofont
is felvonultató szám a maga játékosságával, erős képeket festő szövegével
és egyedi ritmikájával szinte követelte, hogy videoklip készüljön hozzá.


 A dal és az animáció kiindulópontját egy 1995-ös Indián nyár című cseh film
inspirálta, melyben a főhős lány egy zöld almákkal teli kádban fekszik.
Barkóczi Noémi kézzel rajzolt világa egy olyan mese, ahol az alma simán
Holddá változhat és a halál gondolata sem ijesztő. A stop-motion technikát
is alkalmazó klip kiválóan visszaadja a zene hullámzó ritmusát, a jó érzékkel
megvágott képek váltakozása mögött ötletes asszociációk bújnak meg.
(A szemfülesebbek egy menő művészettörténeti kikacsintást is felfedezhetnek!)
A teljes mértékben házilag készült mozgókép telis-tele van bájos megoldásokkal: a kartonból kreált hangszerektől kezdve (amiben a Popméter egyik tagja is segédkezett) a varázsütésre összeálló almáig.

Az igen hangulatos és színvonalas debütáló klip újfent bizonyította, hogy
Barkóczi Noémi nemcsak énekes-dalszerzőként, de vizuális alkotóként
is a magyar zenei színtér legszimpatikusabb csoportjába tartozik, akik
miatt joggal gondolhatjuk, hogy még egy hatalmas barackfa árnyékában
is gyümölcsöző a kortárs magyar popzene. 

Monóban is jól szól - Csató József szólólemeze

Csató Józsefet festőművészként és az Egerben többször látott, barkács-beat-popot játszó Bioberber zenekar frontembereként is ismerhetjük. A roppant szimpatikus és kreatív énekes-dalszerző ezúttal szólólemezzel jelentkezett.

Az albumot nyitó, Darth Vaderre hajazó monológgal átszőtt instrumentális intró (Bevezet) már rögtön az elején tudatosítja bennünk, hogy ez a Bioberber opuszokhoz képest egy experimentálóbb és eklektikusabb anyag. A lemez második dala (Egyszerű) a tavalyi Architecture in Helsinki album (Moment Bends) világát idézi és címéhez méltóan megmutatja, hogy egy jó popdal mennyire pofonegyszerűdolog. A prüntyögős, táncos szintialapot játékos xilofon csilingelés és andalító gitártémák színezik; a szövegvilág pedig a művész-életforma veszélyeire hívja fel a figyelmet végtelen bájossággal.

És itt meg is érkeztünk a legzseniálisabb pillanatokhoz. A Nap+por című szám egy igazi folk gyöngyszem. Most hosszasan sorolhatnám, hogy mely általunk szeretett híres erdei, szakállas bandák (Iron and Wine, Akron Family, stb.) dallamaira emlékeztet, de tényleg teljesen fölösleges, mert ez a dal 2 perc 57 másodpercnyi tömény szeretet. Tiszta, őszinte és érzékeny. A szöveg tökéletesen simul bele ebbe a harmóniába és ügyesen elkerüli, hogy átlépje a giccsesség határát. Ez a szívet melengető ballada nálam az idei év legjobb magyar nyelvű szerzeményei között van.
A kiadvány csúcspontját követő Könny (találó cím, mert a Nap+por hallgatása közben tényleg el lehet morzsolni párat) új irányba viszi az albumot: hangsúlyosobbá válik a kísérletező elektronika, ám ez korántsem jár színvonalcsökkenéssel. Az instrumentális dal hangulata és hangszeres megoldásai (melodikára emlékeztető hangok, robotikus gépzörejek) a Blur 13 című korongját (azon belül is a Caramelt, az 1992-t, a Battle-t és a Mellow Song-ot) juttatták eszembe, ami igencsak jót jelent, mivel ez a kedvenc anyagom a Damon Albarn vezette bandától.
A lemez közepe (Panda, Alfabéta) mutatja talán a legtöbb rokonságot Csató Józsi anyazenekarával a Bioberberrel, mind a szövegvilág (az állatok roppant fontos ihlettforásai a dalszerző és festőművész munkáinak) mind a magyar alternatív zenei hagyományokat követő gitártémák és refrének.




Fontos tulajdonsága a Monober szerzeményeknek, hogy nem jellemző rájuk a hazai alternatív szcénában tapasztalható betegség (lásd kispál-hatások vagy lazák és menők vagyunk "Bermudában", esetleg a "megmondom a frankót, mert ismerem az utcát" stílus), így a dalszövegek képesek sajátosak, egyediek maradni, olyan "csatójózsisak". A dalok tobzódnak a más szerzők soraival összetéveszthetetlen szóképektől, amik olykor esetlenek, ám mindvégig kedvesek és rokonszenvesek.

A Te+én éterien andalító gitárhullámai egy komorabb, merengőbb világba kalauzolják el a kedves hallgatót, amiből a Gyere velem bluesköntösbe bújtatott, táncparkettre csábító, vokóderszerű énekkel és dobgéppel felturbózott mozgalmassága lendít ki. A dal primitívnak ható refrénje valószínűleg a hasonló sémákra épülő diszkókimnuszok felé kacsint oda pajkosan és ironikusan. Festőember révén nem csoda, hogy keretes szerkezetű albumot adott ki a mezőkövesdi születésű énekes-dalszerző, így a szintén instrumentális Kivezet zárja le ezt az izgalmas lemezt.

A Monober első kiadványa ékes példája annak, hogy igenis vannak figyelemre érdemes, mindenféle pózoktól és belterjes hájpolásoktól mentes, gyönyörű poplemezek itthon is. Csató Józsi dalai újfent bebizonyították, hogy a kevesebb néha több, és a szeretet fontosabb eleme az alkotásnak, mint a cool lista, a jól kitalált design vagy az éppen aktuális divathullám.

(A lemez tetszőleges összegért (akár ingyen is) letölthető a Monober bandcamp oldaláról.) 

7 perces kirándulás egy indusztriális világba # Destroy The Plastic Chairs! : Uborkaszezon

Az egri szobazene nagykövetének is tekinthető Destroy The Plastic Chairs! immáron ötödik lemezét tette közzé a tegnapi nap folyamán. A sokat sejtetően Uborkaszezonra keresztelt hanganyag a DTPC! első magyar címet viselő megjelenése.
A mindössze 7 perces album egyfajta konceptlemeznek is tekinthető, hiszen a dalcímek összeolvasásakor (Manufaktúra, Éhbér, Üzemi baleset) egy vérbeli proletár tragikus élettörténete rajzolódik ki. A zenekar tagjai szerint ennek az albumnak az a koncepciója, hogy igazából nem volt előre meghatározott elgondolás a számok felvétele előtt és közben egyet kivéve: élvezzék ki maximálisan a ritkán adódó, közös próba lehetőségeit.
 

A lemez erősen improvizatív, persze a szó legkevésbé sem jazzes értelmében. Az egy perc körüli, főként szintetizor-szőnyeg alá söpört dalokra így könnyedén ráaggatható a neo-avantgárd vagy a dadaista jelző is. Az experimentálást láthatóan kedvelő zenekar még magához képest is egy igen zajosan zakatoló, csörömpölő, kattogó, rendkívül ösztönös hanganyaggal rukkolt elő, mely egy olyan világba kalauzol el bennünket, ahol fizikailag is tapintható a feszültség, a kemény munkával, anyagi problémákkal zsúfolt napok frusztrációja és agysejtromboló idegessége egyaránt ott izzik a septiben összehegesztett "dalok" olvasztótégelyében.

 Az Uborkaszezon című lemez az összes DTPC!-felvételhez hasonlóan most is ingyenesen letölthető innen vagy a csapat bandcamp oldaláról.
A zenekarral kapcsolatos egyéb információt itt találhattok: https://www.facebook.com/dtpcband

Flört a közönséggel # Warpaint & Contrails, A38

maUgly beszámolója a Warpaint és a Contrails budapesti koncertjéről a Lángoló Gitárokon olvasható.

Warpaint – Majesty (A38, 2012. 07. 08.)

Feltámadunk!

Mára virradóra végleg bezárta kapuit az egri underground élet egyik – s jóidőre talán utolsó – bástyája, a Jaffa klub. Az egyre inkább ellehetetlenített helyzetű szórakozóhely így kereken egy évig szolgálhatta a város földalatti kultúráját. A fölösleges sirámok helyett mi inkább ennek a csodás esztendőnek állítanánk emléket ezzel a reményeink szerint reprezentatív videóválogatással, melyben a Jaffába szervezett koncertjeink halványuló emlékét szeretnénk – időben visszafelé haladva – feleleveníteni. Idézzük hát fel együtt a múltat, és tegyünk közösen a jövőért!

Random Characters feat. Destroy Gasztro – Ocean of Distance

Sad Kolibries – The Mountaineer

Hó Márton és a Jégkorszak – Szandra

Népi Papa és a Haverok - A japán és a kínai

Halál Judit – Tükrök + Rendőrállam

Kanagawa – Pavilion Sisters

X-Menz Idiotronic – Omen (The Prodigy)

A fentieken kívül ne feledkezzünk meg a Hammer of Gods és a Hangmás frenetikus koncertjéről sem, amelyekről sajnálatos módon nem készült felvétel, noha az év legkompromisszummentesebb bulija volt. Továbbá mindenképp elevenítsük fel a hajnalba nyúló dj-szetteket, az állandó hangerőparát, a Part Café üldögélős estjeit, a hatóságok oly gyakori cseszegtetését, tehát nagyjából mindazt, amivel egy szubkulturális közösségi térnek meg kell küzdenie. Ha pedig valakinek még ez sem lenne elég, akkor vegye elő Barkóczi Noémi háromszámos koncertfelvételét, a Jaffa Live című minilemezt, és azzal alapozza meg a hangulatát!

A magunk részéről megannyi hálával tartozunk, szóval köszönjük szépen, Jaffa, s nyugodj békében!

Svéd indie rock a Jaffában – ELMARAD! :(

Nem szeretnénk és nem is kenyerünk arról károgni, hogy Egerben alig történik bármi, ami igazán jótékony hatással lehetne a város popkulturális életére – az egyre ritkábban jelentkező klubestjeinket leszámítva persze. Ehelyett sokkal szívesebben örvendünk inkább az üdítő kivételeknek. Jórészükért újabban egy egri koncertszervező brigád, a már-már irigylésre méltóan tevékeny Emptiness Booking tagjainak lehetünk hálásak. Most végre úgy alakult, hogy az ízlésünk találkozott, és közös együttműködés eredményeképp láthatjuk vendégül a Moffarammes nevű svéd indierock-duót.

A két közeli barát, Samuel Järpvik és Mikael Björklund punkban gyökerező, hektikus zenét játszik. A már közel egy évtizede létező csapat debütálása tavaly szeptemberben jelent meg The Eye of Horus címmel, legutóbbi lemezük, a Cairo pedig idén márciusban. Utóbbit az alábbiakban meg is hallgathatjátok:

A koncert után a Popméter két tagja, BokTM és NorB veszi át az irányítást a lemezjátszók mögül.

Az ingyenes rendezvénynek a város vitathatatlanul legjobb kocsmája, a Jaffa CoolTour Club ad majd otthont.

Minden további információért keressétek az esemény Facebook-oldalát!

Moffarammes – All I wanna do

The Passenger: Popméter az Akváriumban

A húsvéti locsolkodás és poharazás levezetése gyanánt április 10-én, kedden az Akváriumban szemezgetünk majd a legjobb pop- és rockcsemegék közül. A néhány hónapja megszűnt Egal (vagy ha úgy tetszik, Más) klub vezetése a The Passenger név alatt futó rendezvénysorozatával a budapestiek számára heti rendszerességgel idézi fel az egykori legendás egri szórakozóbarlang hangulatát. A szervezők ehhez többnyire a hazai alternatív zenei színtér nagyjait hívják segítségül, akik kedd esténként kedvenc dalaikból válogatva lemezlovasként is bemutatkoznak az Akváriumban.
Úgy alakult, hogy a múltidézésből a klub állandó fellépőiként ismertté vált Popméter is kiveszi a részét. El Balage és maUgly egészen biztosan megfordulnak majd a lemezjátszók mögött, és ha minden jól megy, talán még a meghurcolt Colbas is kiveszi a részét a jóból.
Előttünk a Kéknyúl Hammond Band játszik majd, akiket 500 forint ellenében bárki megtekinthet; mi pedig 22:30-tól vesszük át a terepet – méghozzá ingyen!
Gyertek el, és utazzunk együtt!

Iggy & The Stooges – The Passenger

Tűzvihar és vízözön # Zola Jesus, A38

maUgly koncertbeszámolóját Zola Jesus budapesti koncertjéről a Lángoló Gitárokon olvashatjátok.

Aggódunk, Kevin # of Montreal – Paralytic Stalks

Egy újabb réges-régi kiskritika...

Túlzott szerénység # Bears – Greater Lakes

Előkerült egy újabb rövidke írás, amelyet elnyelt a január. De most végre kitavaszodott.

Generációs himnuszok # Cloud Nothings – Attack on Memory

Mint bizonyára már néhányan észrevettétek, nemcsak a Popméter hallgat magáról, hanem a Lángoló Gitárok nyomtatott változata is jó ideje késlekedik. A print kiadás legújabb, csaknem teljesen elkészült száma meghatározatlan ideig – vagy talán mindörökre – várat magára, ezért most az LG a blogján teszi közzé a magazinba szánt írásait. Ez itt például ma-Ugly kiskritikája a legutóbbi, de már nem éppen új Cloud Nothings-lemezről.

Popméter Seasons vol. 4. - Téli válogatás

Bármilyen nehezen is indult, február első hétvégéjére végre könyörtelenül beköszöntött a fagyos tél és a vele járó zimankós időjárás. Tudjuk jól, hogy ez sokatokat igencsak megviseli, ezért ennek fényében készítettük el a tavaly áprilisban megkezdett évszakprojektünk záródarabját, vagyis a Popméter gondos munkával összeállított téli válogatását. A gyöngélkedőknek és az egészségtől kicsattanóknak egyaránt melegen ajánljuk a paplan alá és a szezonális problémák mellé egy csésze forró tea társaságában. Alacsony fűtési költségeket és jó egészséget kívánunk mindenkinek!

Popméter Seasons vol. 4. - Téli válogatás (2012) by Popméter on Mixcloud

Foxes in Fiction – Snow Angels
Tényleg nem szeretném fölöslegesen tépni a szám. A címében igazából minden benne van. Idióta fasz vagy, ha nem hallgatod meg! (maUgly)




Low - Words
Srácok-lányok, geci hidegek vannak mostanság. Úgyhogy zárkózzatok csak be jól, tekerjétek fel a fűtést maxra, indítsátok el ezt a számot, és szakadjon meg a szívetek! A téli depitől nem fognak megmenteni ezek a dallamok sem. Élvezzétek hát! (el balage)




The KLF - No More Tears
Ezt a dalt főleg decemberi hajnalokon hallgattam. Mondhatnám, hogy káprázatos volt megpillantani a napfényt egy korai téli órában, az ébren töltött éjszaka után, de a koszos időjárás ezt nem tette lehetővé. A KLF azonban így is tökéletesen megragadta ezt a pillanatot, élvezzétek ti is - a háromperces popdalok rajongói meg léptessenek nyugodtan. (colbas)




Broadcast - Minus One
Ez aztán a hamisítatlanul fagyos zene! Éteri hangzásvilágát leginkább egy süvítő hóvihar közepén álló tanyán élvezhetjük, de sípályagondnokok is előszeretettel hallgathatják. (colbas)


Telefon Tel Aviv - Immolate Yourself
Ugye, hogy bárkivel előfordulhat, hogy a hóvihar elől menekülve egy olyan menedékbe sikerül tévednie, ahol csak jegesmedvék vannak? Ez egyértelmű. Ráadásul könnyen meg is fázhatunk, és ha ez nem lenne elég, még el is eshetünk (jaj). Szóval a tél egy igazán veszélyes évszak. Ezért alszik csomó király állat téli álmot. (norB)




Möbel - Winter
Jó, tudom, attól még nem lesz egy dal téli, hogy ez a címe, de valamiért nagyon a fülembe/lejátszómba ragadt ez a szám az elmúlt hónapokban. (boktm)



Caribou - Bowls
Az ünnepek mögöttünk, de a csilingelés mindig jól esik. Mintha sok-sok jégcsappal vernék azokat az ütemeket. (boktm)




The Field - Over The Ice
Egyik kedvenc party himnuszom, amit még egyetlen partyban sem hallottam. Kár! Pedig ebben aztán csurig van a 90-es évek elejének Rave-hangulata, -hangzásvilága, amit személy szerint marhára imádok, és nosztalgiával gondolok vissza arra az időszakra. Helyét a válogatásban részben a szám címe teszi indokolttá, de főleg a háttérben megbújó melankólia. Valószínűleg energikussága miatt, hallgatásakor általában egy nagy hóvihart vizionálok, amitől alig lát az ember, épp csak tompa fényeket. (De most komolyan!) Amúgy a fanvideó is passzos. (el balage)




The Dodos - Winter
A tél az egyetlen olyan évszak, ami kétszer is beköszönt egy naptári éven belül. A decemberi fagyoskodást megelőzi a január-februárban tartó időszak. Ezt a dalt tavaly februárban hallgattam rongyosra, a fagyos éjjeleken hazafelé bandukolva sokszor volt szívmelengető társam ez a szerzemény. (gasztro)




Sufjan Stevens - Futile Devices
A fogvacogtató hidegről egy meleg, fűtött helyre betérni, bebújni a takaró alá, netán még egy csésze teát vagy forraltbort meginni igencsak megnyugtató, "cosy" érzés. Körülbelül olyan békét adó dolog, mint újra egy olyan helyen aludni, ahol korábban már szívesen láttak egy-egy éjszakára. Kellemesen ismerős hangulat fogja el az embert. Erről a dalról valahogy mindig ez jut az eszembe. (gasztro)




Richard & Linda Thompson - A Heart Needs A Home
Szinte lehetetlen igazán jó popzenei válogatást elkészíteni úgy, hogy ne kerülne bele legalább egy dalszerző házaspár szerzeménye (pl. ebben a listában még ott a Low, vagy a múltkoriban Serge Gainsbourg és Jane Birkin párosa). Szóval megnyugodhattok, ismét egy kúl válogatással van dolgotok. Abba most nem mennék bele, hogy Richard és asszonya, Linda miért ontották magukból annak idején zsínórban a szomorú dalokat, azért tételezzük fel, hogy a házastársi viszony csupa öröm és boldogság. Csalogassuk kedvesünket az ágyba, ígérjünk neki fűt-fát (persze ilyenkor főleg fát, ugyebár), majd érintsük össze szívünket ezzel a dallal. Jót fog tenni. (el balage)




I Was A King – Snow Song
A Red Hot Chili Peppers nagysikerű opusza, a Snow (Hey Oh) azért eléggé magas labda lehetett volna ehhez a válogatáshoz, de csicska azért nem vagyok, úgyhogy NO PROBLEMO! (maUgly)

I Was A King – Snow Song


Deerhunter - Little Kids
Tavaly januárban teljesen elvarázsolódtam Debrecenben, amikor a buszra várva hatalmas pelyhekben kezdett el hullni a hó erre a dalra. Az andalítóan kergetőző hókristályok teljes összhangban voltak a hangokkal, még a ködben átszűrődő piros lámpák fényei is a szám ritmusára villództak. Ámulattal álltam, mint kisgyermek a karácsonyfa előtt. Ez a 4 perc 22 másodperc tökéletes volt. (gasztro)




Crystal Stilts - Frost Inside The Asylum
Tudom ám, hogy milyen a tél! És a hó! Utóbbi kétségtelenül csodálatos pelyhekben hull a kristálytiszta patakok áztatta, farkasok és szánhúzó kutyák által bejárt tűlevelű erdő egyetlen, mosómedvesapkás, eget kémlelő, vagy ha úgy tetszik "gézelő" lakójára. (norB)




Ravens & Chimes – January
Tudom én, hogy egyébként sincs valami meleg, de ettől a daltól még inkább kiráz majd a hideg. Pedig hát olyan szép, és annyira elbűvölően mutat rá arra a tényre, hogy a szerelemnek nemcsak a tavasz áll piszok jól, hanem a tél is. (maUgly)

Ravens & Chimes – January


The Chills - Pink Frost
Majdnem pontosan két éve Komáromba utaztam, hogy találkozzak egy lánnyal. Akkor is ilyen teles idő volt. De az is lehet, hogy ősz, esetleg tavasz, mert egy klasszikus V-alakban vonuló lúdcsoportot is fotóztam. Végül is a lényeg az, hogy egy fasza kis krimóban ültünk, fapadokkal, Morissette és Beatles poszterekkel a falon. Meg teáztunk. Szóval biztos hideg volt. Aztán végül hazautaztam. (norB)




The Mamas & The Papas - California Dreamin'
Itt meg egy klasszikus, egyenesen a popzene hőskorából. A kaliforniai tél azért nem lehet olyan szörnyű, a levelek például ahelyett, hogy lehullnának, simán csak megbarnulnak - ettől függetlenül egy szomorú téli séta alá kiváló aláfestés ez a dal. (colbas)




Hó Márton és a Jégkorszak - Négy évszak: tél, tél, tél, tél
Na jó, létezik nála relevánsabb előadó ebben a tematikában? Nem hinném. Nagy nyári sláger lesz, én mondom. (boktm)

A jó levegő okozta nyugalom # Real Estate – Days

De jó! maUgly írása a Real Estate legutóbbi lemezéről a Lángoló Gitárok nyomtatott verziója után immár online is elérhető.



Real Estate – Green Aisles (via Draw Us Lines)

Popméter buli a Jaffában

Szevasztok!

Az utóbbi időben nem voltunk híján az egri koncerteknek - ezt a fergeteges tempót azonban mi sem bírjuk mindig.
Ezért most úgy döntöttünk, megvárjuk amíg kitavaszodik; addig pedig visszatérünk a lemezjátszókhoz, és hatalmasakat szórakozunk veletek!
Így lesz ez január 21-én, a Jaffában is, ahol újra gurulnak majd a sörök, visítanak a kislányok, és ölelkeznek a férfiak.
Mi pedig pakoljuk a király zenéket - AHOGY SZOKTUK.

POPMÉTER DJ SET
2012. január 21. (szombat), 21:00
Helyszín: Jaffa CoolTour Club (Eger, Vörösmarty út 25-27.)
Belépés: ingyenes
Facebook

Januári találkák

Miskolciaknak.


Egrieknek.

Az otthon töltött péntek este aláfestése # Future Islands – On The Water

maUgly írása a Future Islands harmadik lemezéről a Lángoló Gitárok nyomtatott verziója után immár online is elérhető.

Popméter Óévbúcsúztató

Még ki sem heveritek majd a karácsonyi szaloncukor- és bejglitúladagolást, amikor a Popméter egy újabb zenés est keretein belül lát benneteket vendégül az ország egyik legjobb romkocsmájában, azaz a Jaffa klubban. A Popméter december 30-ai óévbúcsúztatója – a fellépők névsorát tekintve – több szempontból is valódi csemegének ígérkezik.

Kezdjük mindjárt az idei év legünnepeltebb előadójával, Hó Mártonnal és a Jégkorszakkal! Az énekes-dalszerző és csapata nem véletlenül nyerte el Dalok a fürdőszobából című lemezével az egyébként szőrösszívű hazai popszakértők ujjongó lelkesedését. Az albumhoz az Erik Sumo Bandből, az Amorf-projektekből, valamint Péterfy Bori mellől egyaránt ismerős Tövisházi Ambrus producerként adta a nevét, hogy aztán Hó Márton iránymutatásával végre megvalósulhasson a honi alter-színtér szükségszerű felfrissítése, mi több, vérpezsdítő paradigmaváltása.
Hó Márton egyébként nem először jár Egerben: legutóbb még Szőke Barna gitárossal adta legelső vidéki koncertjét a Bíboros udvarán, a mostani fellépés során pedig az immár négytagú Jégkorszakkal együtt ünnepli majd a zenekari felállás első évfordulóját.

Hó Márton és a Jégkorszak – Szandra

A Sad Kolibries twee attitűddel előadott tengerentúli indie popja valóságos hiánytermék a magyar könnyűzenei színtéren. A csapat a magyarországi hálószoba-boom egyik legelső előfutárából mára remek koncertzenekarrá érett. Debütáló fellépésüket mindjárt az Air France nevű svéd duó előtt adták a Rohamban, azóta pedig olyan előadókkal játszottak egy színpadon, mint az Amber Smith és a Kollaps, melyek közül – szervezői tevékenységünk révén – már mindkettővel találkozhatott az egri közönség. A Sad Kolibries ráadásul épp remek időszakát éli: koncertről koncertre dinamikus fejlődésen megy keresztül. A mikrofont ugyan még néha megfejelik, és olykor a füstgéptől is meghátrálnak, a színpadon dús és nyúlánk gitárfolyamaikkal egyre nagyobb csodákat visznek véghez. Valójában épp erről kellene szólnia a twee popnak, és szerencsére a Sad Kolibries fellépésein nincs is szó másról.



A Random Characters név mögött megbújó Frendl György az idei magyar szobazene-forradalom egyik nagy felfedezettje. A debreceni dalszerző, akit sajátos hangja miatt többen is a magyar J Mascisnak tartanak, bár csak az idén indította el ezt a projektjét, a debreceni zenei életben már jó ideje ismerik őt mint kiváló gitárost. Korábban a Sziget fesztiválon is fellépő Utazónapló zenekart erősítette, majd különböző gospeles templomi bandák után idén júniusban jelentette meg első önálló anyagát, melyet egy hónappal később követett a folytatás. RC Gyuri dalain érződik, hogy tanult, képzett zenész kezek munkája, de szerencsére a technikai tudás sosem csap át öncélú „jazzkonzis” bravúrkodásba. Sőt, az olykor szelíd melankóliába, máskor játékos experimentálásba csomagolt, kiváló popérzékenységről tanúskodó számok egy olyan énekes-dalszerzőt mutatnak, aki fülbemászó, könnyedén dúdolható refrének és sötétebb tónusú, fúziósabb dallamok megírására egyaránt képes. A számok hangszerelése egy igen változatos és izgalmas világgá áll össze: az egyszerű popdaloktól kezdve találkozhatunk jazzes, bluesos megoldásokkal, kézszárítógép-suhogással, kristálypohár-csilingeléssel, madárfüttyös balladával, sőt újabban még andalítóan ringató chillwave-vel is! Az élőben kétfősre kiegészülő Random Characters bemutatkozó koncertje az év egyik legkellemesebb meglepetése lehet nemcsak az egri közönség, hanem valamennyi popbarát számára is.



A koncertek után Popméter-buli, vagyis zenés-táncos őrület az este fellépőinek társaságában.


POPMÉTER ÓÉVBÚCSÚZTATÓ:
HÓ MÁRTON ÉS A JÉGKORSZAK, SAD KOLIBRIES, RANDOM CHARACTERS

Időpont: 2011. december 30. (péntek) 20:00
Helyszín: Jaffa CoolTour Club (Eger, Vörösmarty út 25-27.)
Belépés: INGYENES!

>> Facebook-esemény <<

Hangmás és Hammer of Gods a Jaffában

A Popméter jól bírja az idei iramot, ezért még az év utolsó hónapjára is tartogat meglepetéseket. De még milyeneket! December 10-én, azaz szombaton este a harmadik lemezét turnéztató Hangmás, valamint a Dorozsmai Gergő (The Moog) által vezetett Hammer of Gods ad majd frenetikusnak ígérkező koncertet a Jaffában.

A rendkívül energikus és letaglózó fellépéseiről elhíresült Hangmás a legfrissebb, Ragadozó című albumával készül leigázni a várost. A csapat élén álló Minda Endrét nem véletlenül tartja számon a szakma Magyarország egyik legjobb, extázisra leginkább hajlamos frontembereként. Modern meséi a sötét éjszakákról nyers szintetizátorhangzással, feszes dobokkal és poszt-punk ihlette gitártémákkal karöltve elevenednek meg a színpadon.

Hangmás – Darabokban

Az este előzenekaraként fellépő Hammer of Gods a hazai indie-színtér legjobbjait tudja a sorai közt – élén mindjárt Moog Gergővel, a dobok mögött Sleeping Machine Petivel, "a witch house magyarországi apostolával", a basszusgitáron pedig az örökkön kúl RocknRolival. Zenéjük hol kíméletesebb, hol könyörtelenebb gitárfüggönyökbe burkolva tiszteleg az indie rock mára már kanonizált legendái előtt, mint például a Flaming Lips, a Sonic Youth és a Dinosaur Jr.

A koncerteket követően a Popméter a Lamantin koncertszervező és rádiós alakulattal együtt pörgeti majd a lemezeket.



HAMMER OF GODS és HANGMÁS lemezbemutató koncert

Időpont: 2011. december 10. (szombat) 20:00
Helyszín: Jaffa CoolTour Club (Eger, Vörösmarty út 25-27.)
Belépő: a koncertekre mindössze 500 forint, a fellépések utáni buli pedig INGYENES!


Fontos! A koncertek az emeleten zajlanak, tehát a klub alsó szintje belépő nélkül is látogatható lesz.

További információkért, tartalmakért, valamint hamarosan induló nyereményjátékért keressétek fel az esemény Facebook-oldalát!

Nyár és ősz a Pásztorvölgyben # Destroy The Plastic Chairs! – Road to Shepherd's Valley

Idén már a harmadik EP-jét adja ki a magyar hálószobaszcénához és az egri indie színtérhez megannyi szállal kapcsolódó Destroy The Plastic Chairs! A legfrissebb anyag címét a próbák és felvételek helyszínéül szolgáló kertvárosi környezet, Eger-Felnémet ihlette. A trió a dalokat egész pontosan a Maugliék garázsában kialakított galériában rögzítette.
A borítót a szintifenomén Mesti kedvese, a rémisztő vezetéknevű Gschwendtner Zsófia készítette.
Az alábbiakban a négy új szerzeményről és a lemezkészítéssel kapcsolatos élményeikről maguk a DTPC! tagjai mesélnek.

"Rengeteg klassz emlék fűződik a Road to Sheperd's Valley-hez. Maga a zenélés, a galéria Mauglyék garázsában, ahol a dalokat felvettük, a nyár, de leginkább a banda tagjait összekötő barátság az, amiért érdemes volt csinálni."

(Mesti)

"Remek időtöltés volt a Sheperd's Valley rögzítése. Különösen, hogy a saját otthonomban élvezhettem a barátaim társaságát. Anyukám türelme, egy piros bevásárlókosárnyi 'hangszer', pihentető cigizések a teraszon és a legtöbbször frissen nyírt fűben, paradicsomtócsa a rövidnadrágom hátulján, sörfoltok a szőnyegen és a kanapén, rendszerváltás előtti Ibusz-plakátok Csehszlovákiáról és Szovjetunióról, a kanapé színes barázdái – nagyjából ezek hagytak mély nyomot bennem."
(Maugli)

"Maugliék garázsa a Pásztorvölgyben tökéletes próbahely lett. A 11-es buszon szállított sörök, a finom vacsorák és az önfeledt ökörködések otthonává vált. A próbák után/közben sokszor kosaraztunk fonalgombolyagokkal,többször is megcsodálhattuk Hapek Tony Hawk-os játékokból ellesett gördeszkatudását és az egyfajta padlásként szolgáló galériájában mindig lehetett valami király kincset találni. [...] Igazi áldás, hogy két ilyen kivételes emberrel vagyok egy zenekarban."
(Gasztro)


1. Heartbreaking News:

"Ez az első olyan dalunk, amibe bevetettük a melodikát is és egyből éreztük, hogy 'megemeli' a számot. Amikor az első perc környékén beindult a dallam, akkor már mindhárman tudtuk, hogy ez egy sikeres próba lesz."
(Gasztro)

"Erről például az jut az eszembe, ahogy az Érsekkert szélén állva Gasztro a telefonján felvett jegyzetét mutatja nekem, meg az is, amit aztán a zenélés közben éreztünk. Izzadtunk ám rendesen!"
(Mesti)

"Azon a próbán, amikor a Heartbreaking News-t rögzítettük, teljesen kisebesedett a tenyerem, helyenként már foszlott róla a bőr, meg minden. A végén már csak portörlőronggyal voltam képes megfogni a hangszerem. Több órán keresztül ugyanezt a dal gyűrtük. Egyébként baromi idegesítően indul, de tényleg."
(Maugli)


2. Flows:

"Ezt a dalt a frenetikus Bikavér ünnepes bulit követő reggel vettem fel, miután Söcsöt feltettem a buszra. A bakelitet idéző sercegést a digitális fényképezőgépem rossz mikrofonja okozza."
(Gasztro)

"Szerintem a Gasztro számról-számra egyre jobb énekes-dalszerzővé válik. Ékes példája ennek a Flows, amelyben például maximálisan kibontakozik mint MŰVÉSZ, értitek. Mondjuk azt a filmet a makulátlan elméről meg a ragyogásról rohadtul utálom."
(Maugli)


3. Cross of Blue Eyes:
"Ebben csak ketten játszunk Mauglival, mert Mesti épp Londonban téblábolt. Nem volt semmi szövegem a gitárdallamra, meg is kérdeztem Hapekot, hogy nem írna-e valamit, mi jár a fejében most? Azt mondta, hogy HALÁL! Aztán leült és 3 perc alatt megírta ezt a gyönyörű szöveget."
(Gasztro)

"Nem tudom, mi van velem, de én tényleg nagyon sokat gondolok az elmúlásra. Nemcsak a halálra, hanem úgy általában mindennek a végére. Emlékszem, a próba után Gasztro lelkendezve mesélte az anyukámnak a konyhánkban, hogy a kisfia milyen szépséges dalszöveget írt. Angolul. Első csalódás. A Halálról. Második csalódás. Hát, nem lennék az anyukám... Ja, és baszki, ez megjelent a Recorder-kazin is, szóval eléggé büntet!"
(Maugli)

4. Magnetic Girl:
"Amikor ez a szám született, rengeteg Magnetic Fields-et hallgattam és sokszor azt kívántam, hogy bárcsak olyan csodálatos dalokat tudnék írni, mint Stephin Merritt. Ez a szöveg kiindulópontja. Mesti védjegyszerű szintijátéka és Maugli hurkapálcikás kacatpop dobolása mindig emlékeztet arra, hogy a 'Destroy The Plastic Chairs!' legénységéhez tartozni legalább olyan örömteli dolog, mintha a Magnetic Fields tagja lennék!"
(Gasztro)

"Emlékszem, első hallásra nem rajongtam a dal vázlatáért, ezzel szemben a felvétel során folyton ujjongtam, hogy vegyük fel még egyszer, hisz' annyira király ezt játszani!"
(Mesti)


A "Road to Shepherd's Valley" az összes DTPC!-felvételhez hasonlóan természetesen most is ingyen letölthető innen vagy a csapat Bandcamp-oldaláról.

Valami azért igazán történhetett volna # The Horrors

maUgly beszámolóját a Horrors budapesti koncertjéről a Lángoló Gitárokon olvashatjátok.